sadtuna.org

bélyeg / posta / könyv

Postai szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei

A postabélyeggel történő bérmentesítésben fontos változás 2013. július 1 után (és még nagyobb 2015-ben)

A Posta kizárólag az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás díjának kiegyenlítésére az 1946. augusztus 1-je után „Magyarország” felirattal Magyarországon kibocsátott egész forint névértékű postabélyeget fogadja el. A fillér és nem egész forint névértékű postabélyeget, valamint a „Magyar Posta” felirattal kibocsátott bélyege_t, egyéb postai értékcikket az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható levélküldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás díjának kiegyenlítésére_ 2014. december 31-ig fogadja el a Posta.

Dahomey, Benin

Tanzánia után egy újabb afrikai ország modern bélyegkiadása: Benin / Dahomey.

Nagyon felületes történelmi áttekintés

Dahomey az 1600-as évektől létező nyugat-afrikai királyság, 1904-ben lett francia gyarmat. 1958-ban kiáltják ki a független Dahomey Köztársaság-ot, 1972-ben egy katonai puccs után szocialista állam lesz, 1975-ben a neve Benin-re változik. 1990-ben (többpárti) választásokat tartanak, és ez a demokrácia – Afrikában kivételes módon – azóta is működik.

Bélyegtörténelem

A 60-as évek előtt, francia gyarmati időszakban kiadott bélyegképek nagyon könnyen felismerhetően francia stílusúak, 1945 után ráadásul a Francia Nyugat-Afrika bélyegeit használták. A többi volt francia gyarmathoz hasonlóan hatvanas évek végén megjelennek nagy mennyiségben (CTO bélyegként is) a gyűjtőknek szánt motívumsorok (madarak, festmények, virágok). A bélyegek témája, stílusa és minősége nagyon változatos, például itt is jelennek meg aranykeretes klasszikus festmények (mint ebben az időszakban a világon mindenhol), de hagyományos helyi témák, és korabeli francia kiadásokhoz hasonló bélyegek is.

A bélyegeken országnévként 1975-ig Dahomey, később Benin szerepel. Az első, “BENIN” feliratú bélyeg azonban sokkal régebbi, még 1888-ban, francia gyarmati bélyegként bocsátották ki ilyet Porto Novo-ban (erről bővebben lásd a bejegyzés végén az “Azonosítás” részt).

Felülnyomott bélyegek

A gyűjtőknek szánt bélyegek nem túl izgalmasak, de azért akad elég érdekesség a modern kiadások között is. Úgy tűnik Beninben a rengeteg kiadott bélyeg mellett is állandó hiány volt (van) a tényleges postai forgalomban használt bélyegekben, ezért órási mennyiségű felülnyomott bélyeget bocsátottak ki – forgalmi bélyegként. Ezek száma 800 körül van, de a többféle változat miatt a különböző katalógusok is bevalottan lemaradásban vannak, jelenleg a legbővebb talán a Michel.

A felülnyomott bélyegek típusai közül a legegyszerűbb eset, amikor a korábbi címletet kihúzzák, elfedik, és új címletet kap a bélyeg, az aktuális forgalmi igényeknek megfeleően. Ilyen volt Dahomeyban is, és Beninben is. Egy modern példa, amikor egy év után kapott felülnyomást új címlettel a bélyeg. (Ennek még extrémebb példája is van, ami sajnos nincs a gyűjteményemben: ugyanneből a sorból a 2008 januárjában megjelent 250 Fr-es Mi 1459-et már szeptemberben felülnyomták 200 Fr-el (Mi 1462)).

Benin Mi 1458 (2008), a felülnyomása: Mi 1635 (2009), és csak a mérete miatt a Mi 1457 (nagyon kicsi)

Beninben gyakran felülnyomták a régi Dahomey feliratú, raktáron maradt bélyegeket is. A Mi 1451 például 60 évvel az eredeti kiadása után került ismét felülnyomva forgalomba. Ilyenkor a bélyegkép felirata változik, ország nevét, vagy nevének egy részét kitakarják, és az új országnévvel felülnyomják. A címlet felülnyomása: ritkábban nem nyomják felül, gyakoribb, amikor új címletet is kap a bélyeg.

Benin Mi 582 – régi, Dahomey-ban kiadott felülnyomott bélyeg, a címlet nem változott

Benin Mi 528 – az előbbi sor másik címlete feülnyomva, ez már új címletet is kapott

A felülnyomások nagyon változatosak, a betűtípusok, a feliratok elrendezése akár egy bélyegnél is változhat.

Benin Mi H 462 kétfajta betűtípussal felülnyomva

Szintén a CTO kiadásban jeleskedő országok jellemzője, a szokatlanul nagyszámú “légiposta” bélyeg.

Benin Mi 515 – a második bélyegen a Dahomey felülnyomást kicsit javítani kellett. Az érték nagyon nehezen kivehető

A felülnyomott bélyegek nagy száma, változatossága miatt a katalógusok nagy lemaradásban vannak. Az árak értékelése sokszor hiányzik, és ahol van, az esetek egy részében nagyon magas: 20 – 30 – 100 EUR. Gondolom ez idővel, a helyzet tisztázásával nagymértékben változhat, de addig is ez egy nagyon érdekes gyűjtési terület.

További érdekességek

Afrikai országoknál nagyon jellemző, hogy a katalógus szerkesztők gyakran utólag szereznek tudomást egyes kiadásokról, ezek így csak később kerülnek a katalógusba. Mivel a számozás általában folyamatos, az ilyen később beszúrt bélyegek a katalógusszám elé egy betűjelet kapnak.

A katalógusba utólag bekerül bélyeg: Benin Mi A 481

További olvasnivaló

Nicholas PERTWEE: Modern Benin Revalued: Some Notes on its Provisional Definitives. In: Gibbons Stamp Monthly, 2012.09., p.102-107.

Segítség az azonosításhoz

Dahomey:

1945 és 1968 között a Francia Nyugat-Afrika bélyegeit használták.

  • DAHOMEY ET DEPENDANCES
  • DAHOMEY AFRIQUE OCCIDENTALE FRANCAISE
  • DAHOMEY
  • REPUBLIQUE DU DAHOMEY

Benin:

  • BENIN — az 1892-es francia gyarmati kiadáson
  • GOLFE DE BENIN — az 1893-as francia gyarmati kiadáson
  • BÉNIN — az 1894-es francia gyarmati forgalmi bélyegeken
  • REPUBLIQUE POPULAIRE DU BENIN — 1990-ig
  • [REPUBLIQUE] POPULAIRE DU BENIN — a felülnyomott bélyegeken a REPUBLIQUE szó általában nincs kitatkarva, a felülnyomat ennek a kiegészítése az ország új nevével
  • REPUBLIQUE DU BENIN — 1990 után
  • [REPUBLIQUE] DU BENIN — felülnyomások 1990 után

A kis- és nagybetűk használata felülnyomatonként változik, sőt, az ékezetek használata is. A REPUBLIQUE és République, valamint a BENIN és Bénin egyaránt előfordulnak.

A CTO bélyegek viszonylag könnyen azonosíthatóak, a CTO bélyegzés képe egyenletes, a bélyeg sarkában szabályos negyed körcikk. A Michel katalógus használt bélyegeknél a CTO bélyegek árát tüntetni fel.

Lawrence Block

Lawrence Block amerikai krimiíró Magyarországon is népszerű, az Agave a legtöbb regényét kiadta. A bélyeg és bélyeggyűjtés több regényében is megjelenik, Bernie Rhodenbarr a visszavonult betörő is gyakran forgatja a Scott katalógust, a bérgyilkos Keller pedig szabadidejében bélyeggyűjtő.

Lawrence Block maga is bélyeggyűjtő, az American Philatelic Society tagja, 2008-as APS gyűlésen regényhősének, Kellernek a bélyeggyűjteményéről tartott előadást. Az alkalomra az APS emlékívet is adott ki.

A bérgyilkos a célkeresztben például komplett bevezetést tartalmaz a bélyeggyűjtésbe, a bélyeggyűjtés területeitől kezdve az amerikai bélyegkereskedelem sajátosságaiig.

Lawrence Block filatéliai cikkei a Linn’s Stamps News-ban jelennek még, és múlt év végén “Generally Speaking” címen egy e-könyve is megjelent.

Tanzánia

Mostanában átnéztem több kilónyi afrikai kilowaret, közte 2 kilónyi tanzán bélyeget. Előtte a tanzán bélyegkiadásról két sejtésem volt: rengeteg bélyeg és mind CTO (=előre pecsételt, gyűjtőknek gyártott csinálmány). Mindkettő igaznak bizonyult, persze árnyaltabb a helyzet: Tanzánia bélyegeinek száma lassan megközelíti az 5000-et, és ezeknek a bélyegeknek nagyobb része néhány év alatt jelent meg – nyilvánvalóan kizárólag a gyűjtőknek, ezért meglepő, hogy szinte mindet megtalálni a postai forgalomban, pecsételten is.

Rövid bélyegtörténelem

Tanzánia fiatal állam, 1963-ben lett független. Korábban német, majd brit gyarmat volt. 1964-ben vette fel a nevét, Zanzibár csatlakozása után – így lett a korábbi Tanganyikából és Zanzibárból Tanzánia. (1967-ig azonban Zanzibár saját bélyeget bocsátott ki.)

Kenya, Uganda, Tanganyika (KUT)

A három korábbi brit gyarmat postai szolgáltatásait és bélyegkiadását egy szervezet, a Kelet-afrikai Postai és Távközlési Társaság (angolul East African Posts and Telecommunications Administration, németül Ostafrikanische Gemeinschaft) végezte. A gyarmatok függetlensége után is után is jó ideg fennmaradt a Kelet-afrikai Postai és Távközlési Társaság, így Kenyában, Ugandában és Tanzániában 1976-ig érvényesek voltak a másik két állam által kiadott bélyegek, és a korábbi KUT bélyegeket is lehetett használni 1977-ig.

Hogy egy kicsit még jobban bonyolódjon a helyzet, 1976-ig a Kelet-afrikai Postai és Távközlési Társaság maga is adott ki az országokkal párhuzamosan bélyegeket, ezeken a három ország neve (egy időben Zanzibáré is) változó sorrendben látható.

Tanzánia

Az új ország létrejötte után az első évtized kibocsátásai nagyobb forgalmi sorok voltak: jellemző nemzeti motívumok (1965) után halak (1967) és lepkék (1973) volt a bélyegek témája. A lepkék sor kimondottan szép, és jó minőségűre sikerült, a sor magasabb névértékű vagy ritkábban használt címleteinek a katalógusértéke is magas. 1976 után már évente több, rövidebb sornyi (4-5) alkalmi bélyeg jelenik meg, változatos témákkal, motívumokkal és nagyon karakteres designnal, illetve a korábbi lepkék sor néhány címletének felülnyomásai. Érdekesség, hogy ezeket a sorokat jórészt blokk formában is kiadják (a valamilyen kerettel ellátott bélyegképeket perforáció nélkül tartalmazza a blokk). 1976-77-ben Kenya és Tanzánia ugyanolyan bélyegképpel adott ki bélyegeket, csak a feliratok különböztek. 1980-ban jelenik meg az újabb nagy forgalmi sor (állatok). A konzervatív bélyegkiadási politika egészen a 80-as évek végéig folytatódik (1986-ig például még csak összesen 381 bélyeget adott ki Tanzánia).

Tanzánia az IGPC ügyfele lesz, 1988-ban megjelenik az első Disney motívumbélyeg, a népszerű motívumsorok egyre hosszabbak, de az egyre szaporodó slágerek mellett azért marad néhány hagyományos témájú bélyeg is, ami nem szakít teljesen a korábbi sajátságos tanzániai designnal. A 90-es évek elején megjelennek az óriási bélyegsorok, lepedő méretű kisívekben, nagyon változó minőségben. Akadnak egészen igényes bélyegek, és sajátságos, maguk nemében szép naív festmények mellett igazi csúnyaságok is (bár Tanzánia messze nem adott ki olyan csúnya bélyegeket mint egyes közép-afrikai országok).

Az nyilvánvaló, hogy ezek a lepedők elsősorban a gyűjtőknek készültek, és CTO változataikkal szinte minden előre öszeáállított bélyegcsomagban találkozni lehet, de meglepő módon szinte mindet használták postai forgalomban is, még a nagy motívumlepedőket is. Egy ilyen, 15 vagy több bélyegből álló sor összeszedése jó kis kihívás, de nem lehetetlen. Nehezíti a dolgot, hogy az egyébként részletes Michel sem minden esetben katalogizálja, írja le egyesével egyértelműen azonosíthatóan az összes bélyeget.

Állatok, virágok, sport, Elvis Presley, John Lennon, gombák, hajók – minden népszerű motívum minden mennyiségben. Teng Hsziao-ping-et ábrázoló bélyeget közvetlenül követi egy II. Erzsébetet ünneplő kiadás, és 1996 végére már 2600 bélyeg jelent meg, tehát évente majdnem annyi, mint ez első 20 évben összesen.

Az ebben az időszakban megjelenő forgalmi bélyegek (virágok) kisméretűek, a kivitelezésükön is jól látszik, hogy forgalmi bélyegnek készültek. 2000-től kicsit visszaesik a kiadott bélyegek száma (gondolom a kereslet csökkenésével is magyarázható), a bélyegtervek mintha visszatérnének a korábbi hangulathoz, a bélyegek kivitelezése is változik. Ugyan a régi népszerű témák maradnak, de a sorok rövidebbek, a lepedők kisebbek.

Érdekességek

Az átnézett 2 kg-ban olyan sort is találtam, amiket egyetlen katalógus sem említ. Ezekről nem tudom pontosan mik, nem néznek ki hamisítványnak, a design és a kivitelezés is nagyon hasonlít a többi korabeli kiadásra. Elképzelhető, hogy a bélyegfeliratok helyesírási hibái miatt nem adták ki hivatalosan ezeket a bélyegeket.

A bal oldali képen a négy bélyegből egy – mindegyikből találtam a kilós anyagban.

Bővebben erről a kiadásról (német nyelven)

Azonosítás:

Tanganyika:

  • G.E.A — 1921-1922 German East Africa = Német Kelet-Afrika
  • TANGANYIKA — 1922-
  • MANDATED TERRITORY OF TANGANYIKA — 1927-
  • TANGANYIKA — 1961
  • JAMHURI YA TANGANYIKA — 1962

Tanzánia:

  • TANZANIA
  • UNITED REPUBLIC of TANGANYIKA & ZANIZIBAR — az első, 1964-es kiadáson

A CTO bélyegek könnyen azonosíthatóak, a CTO bélyegzés képe egyenletes, a bélyeg sarkában szabályos negyed körcikk, egyes bélyegeknél már nyomdai technológiával készült. A Michel katalógus használt bélyegeknél a CTO bélyegek árát tüntetni fel.

A 80-as évektől a bélyegek azonosítása nem mindig egyszerű. A legrészletesebb Michel katalógus sokszor tételesen fel se sorolja az egyes értékeket, és jelenleg csak 2007 első pár hónapjáig vannak katalogizálva a kiadott bélyegek. Az ezután kiadott bélyegek azonosításában a WNS katalógusa, és a Tanzánia posta oldala segíthet, de ezek sem tartalmaznak minden bélyeget. Két további online katalógus, ahol bizonyos időszakokból jóval több bélyegkép van fent, mint a Michelben:

A bélyegképen az évszám megtévesztő lehet.

Bélyeg atlaszok

Amikor elkezdtem az afrikai országokat gyűjteni, sokszor nagyon hiányzott egy olyan kézikönyv, amiből gyors információkat lehet találni az adott országról, esetleg segít a bélyeg beazonosításában, felsorolja az adott ország bélyegkiadásának érdekességeit, jellemzőit. És mindezt persze szép kivitelben, térképekkel. :) Eddig ilyen könyvet nem sikerült találni, de összeírtam, amikkel találkoztam.

Általános országinformációkat persze legegyszerűbben a Wikipedián lehet találni, ott lehet követni a modern kori politikai / történelmi változásokat is. A bélyegek szempontjából érdekes XIX., XX., XI. században Afrikában ilyenből volt bőven, új országok alakultak, szűntek meg. A Wikipedia azonban csak elég felületesen foglalkozik az egyes országok bélyegkiadásával.

A magyarul is megjelent Bélyegek és bélyeggyűjtés / Dr. James Mackay politikai / földrajzi egységenként áttekinti az egyes országokat is, de csak érintőlegesen.

Két, ilyen céllal készült, angol nyelvű könyvet találtam, mindkettő elég régen jelent meg (szerencsére az egyik online változatban frissítve is elérhető):

The Orbis Philatelic Atlas / Ludvík Mucha, Bohuslav Hlinka

Antikvár könyv, csehszlovák szerzők könyvének angol fordítása. A kisméretű kézikönyv első felében térképek (historikusan), majd kontinensenként a bélyegkibocsátó országok és szervezetek bemutatása: rövid történelem, általános tudnivalók, az ország jellemző bélyegei, a végén névmutató. Sok vázlatos térkép. 1987-es  kiadás, a szöveg nagyon apróbetűs, sok információval.

  • (+)a kötet végén index, ami a bélyegen lévő feliratokat is tartalmazza. Ismeretlen bélyeg azonosítása esetében segítség lehet
  • (–) a tördelés nem túl áttekinthető
  • (–) nincs új kiadás

The Orbis Philatelic Atlas / Ludvík Mucha, Bohuslav Hlinka

The Stamp Atlas / W. Raife Wellsted, Stuart Rossiter, John Flower

1986-os kiadás, nagyobb méretű mint az Orbic Philatelic Atlas. A térképek, rövid történelmi ismertetések mellett kicsivel több postatörténet, és illusztráció. A tördelés szellősebb, de ettől nem áttekinthetőbb. Ami nekem nagyon furcsa volt: az országismertetőkben semmi utalás nem volt a bélyegfeliratokra, és a térképek – szöveg nyelve se tűnik túl következetesnek. Van indexe, de kevésbé részletes. A kötet szövege és térképanyaga CD-n és online is elérhető, követve az azóta bekövetkezett politikai változásokat.

The Stamp Atlas / W. Raife Wellsted, Stuart Rossiter, John Flower

The Englishman Who Posted Himself…

The Englishman Who Posted Himself and Other Curious Objects / John Tingey

Nem regény, hanem W. Reginald Bray, angol könyvelő története, aki az 1900-as évektől tesztelte a posta szabályzatát, és küldözgetett rejtvényeket és különös dolgokat (például saját magát) a postával.

A könyv megpróbálja követni (többek között aukciós oldalakról összevadászott küldetmények, és hozzátartozók vissza-emlékezései  alapján) Bray hobbijának alakulását (később autogramgyűjtő lett). Rengeteg illusztráció, nagyon szép könyv.

Princeton Architectural Press, 2010.

Bélyegberakók

Az utóbbi időben több boltban is láttam bélyegberakót: a Müllerben (KÖKI) Prophila  Collection márkájú fekete/fehér lapos berakókat (és egyéb bélyeggyűjtési kellékeket) árulnak. A Pirex papírboltokban is kapható – kevésbé jó minőségű és drága – berakó.

Ami szerintem megéri (annak aki meg tud barátkozni a kötéssel:) : a svéd posta online boltjában 8 fehér lapos, A4-es méretű bélyegberakó rendelhető 45 SEK-ért (1470 Ft). 240 SEK fölött ingyenes a szállítás. Igaz, nem a klasszikus kötés, de az albumlapok jó minőségűek. (Vicces, hogy a rendelést nem a posta, hanem egy csomagszállító cég hozta ki.)

Képek automatikus darabolása

Sok bélyeg szkennelgetése egyesével időigényes feladat. Eddig nekem ez a módszer jött be legjobban:

  • Bélyegeket berakólapokra pakolom úgy, hogy legyen köztük legalább 3mm hely.
  • Egyszerre két berakólapot tudok szkennelni (felhasználástól függ, de minimum 300 dpi kell szerintem.
  • A beszkennelt képből a bélyegeket nem kell egyesével kivagdosni, pont erre való a Gimp “Divide scanned images…” pluginja. A Gimp egy open source, ingyenes program többféle operációs rendszerre (Windows / Linux / OS X). A Divide scanned images egy külön telepíthető kiegészítő script.
  • A beállításokkal lehet kísérletezni, mert sokminden befolyásolhatja, például a szkenner által produkált színek.
    • A selection treshold a legfontosabb beállítás, ettől függ, milyen érzékenységgel veszi észre a különálló bélyegeket a script (37.0)
    • Az abort limit, hogy mennyi kis képet vágjon ki egyszerre: ez lehet minél több (100.0)
    • A background sample beállításokkal azt lehet megadni, honnan vegye a háttérszínt a program. Ezen nem szoktam változtatni, a bal felső saroktól számított 5-5 pontban valószínűleg valamilyen sötétszürke szín lesz, ami megfelelő
    • A save and close extracted images opciót be lehet kapcsolni, ilyenkor minden kivágott kis képet automatikusan lement a program, növekvő sorszámmal, a lentebbi beállítások alapján
  • Az OK-ra a program a háttérszín alapján kijelöli bélyegeket, kivágja, és új fájlként elmenti, növekvő sorszámmal. Ez nem a leggyorsabb folyamat, de sokkal gyorsabb, mint kézzel :)
  • Ha sikerült minden beállítás, és megfelelő távolság volt a bélyegek között, akkor 95%-ban sikeresen kivagdossa a bélyegket a program, a nagyon sötét, vagy egymáshoz nagyon közel pakolt bélyegekkel lehet gond.

Postai lopások

Ez már a második kellemetlen eset néhány napon belül. Először 3 bookdepositoryról rendelt könyv tűnt el (újraküldik), most egy kicsit trükkösebb lopás: a borítékot ugyan megkaptam, de a tartalma hiányzott. Spanyolországból érkezett a levél, egy gambiai bankjegy volt benne (a szenegáli papagáj képe miatt). Amikor felvágtam a borítékot elsőre észre se vettem hogy sérült. Úgy nézett ki, mint amit megcsócsált valamelyik feldolgozási folyamat, de ez nem egyedi. Kicsit furcsa volt, hogy alig bírtam kivenni a borítékból a merevítésére használt kartonokat mert hozzá voltak ragadva a borítékhoz belülről. A pénz persze hiányzott belőle, és miután feltéptem már jól látszik, hogy hátul, oldalt felnyitották a borítékot, kihalászták a tartalmát, majd az egészet visszaragasztották.

  • a három csomag időközben (kb két hét késéssel) megérkezett. A borítékos történetről meg még az jutott eszembe, hogy ez ellen a regisztrált levélként küldés se védene, csak az értékbiztosított csomag. Külföldi regisztrált csomagokat rendszeresen kapok “külföldről sérülten érkezett” csomagolásban, ezeket jól láthatóan “megszondázták”, valószínűleg még Magyarországra érkezésük előtt.

Madár motívum

Több, mint két éve kezdtem újra bélyeget gyűjteni. Először csak papagáj motívum bélyegeket, aztán minden madárral kapcsolatosat, és persze közben eltettem minden mást is, ami tetszik. :) Azért, hogy kézben lehessen tartani a most már kissé kezelhetetlen mennyiségű bélyeget (20 nagyméretű album, fél szekrénnyi dobozban válogatásra / áztatásra váró bélyeg), megpróbálok megint csak a madár motívumra koncentrálni.

Madár motívum

A madár az egyik legnépszerűbb bélyegkép téma, több mint 27000 olyan bélyeg van, amin a madár a fő motívum, és nagyságrendileg legalább ennyi olyan, amin a madár motívum valamilyen stilizált formában jelenik meg (a békegalambtól kezdve a címermadarakig). Nagy könnyebbség, hogy több nyomtatott és online katalógus is segít a keresgélésben, a bélyegek és a madárfajok azonosításában:

  • Michel Vögel Europa 2011 Színes, nyomtatott katalógus CD melléklettel. A motívumkatalógus – külön havi előfizetéssel – a Michel Online szolgáltatásán belül is elérhető. (Mintaoldal)
  • Ha a Michel Online szóba került: segítség a bélyegek azonosításában a prémium havi előfizetés, ahol ország, évszám, katalógusszám mellett névérték és téma alapján is lehet keresni. Bár a Michel Online adatbázisa sokszor nagyon hiányos, és a képek is rossz minőségűek (néha kivehetetlen mit ábrázol) mégis jól jön pl. a madárfaj latin neve alapján keresés.
  • Régebbi kiadású motívumkatalógusok, pl. Domfil, Stanley Gibbons, de a legtöbb nagy katalóguskiadónak van valamilyen saját tematikus katalógusa is.
  • birdtheme.org – az egyik legteljesebb online forrás, színes képekkel, katalógusszámokkal (minden nagyobb katalógus), és madárhatározóval

Ezek közül a Michel online katalógusát (csak a prémium változat), és birdtheme.org oldalt szoktam használni.

Postatiszta bélyegek

IGPC

A “motívumáradatot” előállító országok legtöbbjének (70 ország) bélyegkiadását egy cég intézi, az IGPC (Inter-Governmental Philatelic Corporation). Jellemző, és vicces, hogy reagált az IGPC szóvivője arra a kritikára, hogy a bélyegkiadásaiknak nem sok köze van a kibocsátó ország kultúrájához, és csak az (amerikai) popkultúrát (Disney, Elvis, általános népszerű motívumok) közvetítik:

“Ezek a popkultúra témájú bélyegek csak 10%-át teszik ki annak, amivel foglalkozunk, a maradék, amit mi ‘forgalmi bélyegnek’ hívunk – a szokásos zászlók, virágok, félelmet nem ismerő vezetők és halott elnökök.”

Ebből is látszik, hogy valójában az IGPC sem csinál mást, mint amit bármely másik bélyegkibocsátó ország, legfeljebb a hangsúlyok tolódnak el kicsit erre vagy arra, amin nincs is mit csodálkozni, mert ez egy üzlet.

A postatiszta bélyegek gyűjtését egy idő után kicsit unalmasnak találtam :) Mivel viszonylag jól körülhatárolható milyen bélyegek hiányoznak a gyűjteményből, ez csak vásárolgatás, izgalmat maximum az okozhat, hogy milyen állapotban és mennyiért sikerül megvásárolni egy bélyeget.

Leginkább az zavart, hogy nagyon sok “bélyegért” sajnáltam pénzt kiadni. Érdemes megnézni a legtöbb madaras bélyeget kiadó ország listáját, jól látszik, hogy olyan országokban adják ki ezeket a bélyegeket, ahol ezek sose látnak borítékot, kizárólag gyűjtői célokat szolgálnak (ez a kisebb baj), erősen megkérdőjelezhető esztétikai minőségben (ez a nagyobb).

Mindenesetre, hogy ezen a kellemetlenségen túltegyem magam, inkább olyan bélyegekre koncentrálok, amik láttak postát, és borítékot: egy pecsét még egy csúnya bélyeget is érdekessé tud tenni. :)

Pecsételt bélyegek

A fenti okok miatt a pecsételt bélyegek közül nem gyűjtöm a CTO / ívértéktelenített bélyegeket. A motívum bélyegek piacát egyértelműen az ilyen bélyegek uralják. Sokszor nem is olyan egyértelmű megállapítani egy bélyegről, hogy az valóban futott-e, én azt az egyszerű módszert szoktam alkalmazni, hogy ami pecsételt, és megvan az eredeti gumizása, azt nem gyűjtöm. Szintén nem gyűjtöm azokat a bélyegeket se, amiken látszik, vagy amikről biztosan tudom, hogy valamilyen ívértektelenítéssel készültek. De gyűjtöm pl. az alkalmi pecséttel rendelkező bélyegeket, és az elsőnapi borítékokról leáztatott bélyegeket (én persze nem teszek ilyet :). Ezek nem szigorú szabályok, ha valami tetszik, akkor azt el szoktam tenni :)

Maradnak a valóban futott, levélről leáztatott bélyegek. Ugyan a pecsételt bélyegek katalógusára legtöbbször alacsonyabb, mint a postatisztáé, de sokkal nehezebb összeszedni egy nagyobb sort pecsételten, mint postatisztán (hisz utóbbit “csak” meg kell vásárolni). A postai futás során a bélyegek egy része megsérül, a pecsételés elkenődik, legnagyobb része kukába kerül, és a maradékból – legalábbis eddig ez a tapasztalat – nem könnyű egy szép példányt a gyűjteménybe tenni. Kivételek persze vannak, főleg madaras forgalmi bélyegekből nagyon egyszerű pár száz darabos gyűjteményt összeszedni rövid idő alatt. Belgiumban, Írországban nagyobb forgalmi sorok ábrázolnak madarakat, ezeknek rengeteg variációja van, amikhez viszonlyag könnyű hozzájutni. De a madaras alkalmi bélyegeket futottan még megvásárolni sem egyszerű.

Képeslapok, borítékok

Szebben, madaras bélyeggel bérmentesített borítékokat el szoktam tenni, FDC-t csak futottan, és újabban képeslapokat is. Ez egy kicsit nyitottabb terület, hiszen a képeslapokról (főleg a maiakról) semmilyen katalógus vagy fogódzó nincs, így ez másképp érdekes, mint a bélyeggyűjtés.

A gyűjtemény gyarapítása

Hogyan lehet pecsételt bélyegekhez hozzájutni? Nem könnyen, legalábbis nekem még nem sikerült olyan egyszerű módot találni, amitől elment volna a kedvem :) Lehet kapni mindenféle motívum bélyegcsomagokat – ezek CTO bélyegek, nem jönnek szóba. A legtöbb aukciós oldalon (ebay, delcampe, vatera), aukción szintén főleg CTO bélyegeket árulnak motívum bélyegként, vagy ritkább esetben nagyobb madaras forgalmi sorokból származó bélyegeket. Érdemes megnézni pl. a Delcampe tematikus madarak részét. Vásárolni azért nem könnyű, mert vagy nem nagyon lehet hozzájutni egy egzotikusabb ország motívumbélyegéhez sehonnan (legyen akármilyen alacsony a katalógusértéke), vagy igen (pl bélyegkereskedőktől), csak igen drágán. (Igaz, hogy ezt a bélyegkereskedős témát még nem vizsgáltam meg annyira alaposan.)

Kilós bélyegek

Ami marad, az a csere, vagy a vadászgatás. Nekem legjobban az a módszer jött be, hogy jó minőségű kilós bélyegekből válogatom ki magamnak a madaras bélyegeket, a többit pedig elcserélem (próbálom elcserélni). Itt a kihívás jó kilós csomag megtalálása. A kilós bélyeg tartalma minden esetben szerencsefüggő is, de ha a madarakra koncentrálunk, akkor persze jobb eséllyel találunk madaras bélyeget olyan országcsomagokban, amiknek egyébként is sok madaras bélyege van, főleg forgalmiak (a forgalmi bélyegek nemegyszer ritkábbak és magasabb katalógusértékűek, mint az alkalmiak).

Ami általánosságban igaz: 10 dkg papíros bélyeg kb 350-400 darab (ez függ attól, hogy mekkorák a kivágások, szimpla papíron, vagy dupla papíron van a bélyeg, mennyi benne a képeslapdarab, attól is függ, hogy milyen méretű bélyegeket használnak az adott országban, stb.). Ahol több van 10 dkg-ban, pl. itt Uruguay, az azért van, mert sok papír nélküli bélyeg volt benne (ez általában gyűjteménymaradék, nem túl izgalmas, főleg “junk”). A fenti országok közül a legjobb Bolívia és Zambia volt. Egyrészt látszott, hogy ezt nem “helyben” hanem egy másik kontinensen gyűjtötték, ezért jobbára magasabb névértékű, ritkább bélyegek voltak benne, másrészt jobb időszakok voltak túlsúlyban (90-es évek). Az egzotikusabb (dél-amerikai, afrikai) országokban elég sok ritkább, és jobb bélyeget is találtam (a legjobb darabok katalógusértéke 20-40-80 EUR). Ennek a módszernek a hátránya, hogy óriási (kezelhetetlen) mennyiségű csereanyag keletkezik, és a válogatás, tárolás sem egyszerű.

Csere

Nem túl régóta foglalkozok bélyegekkel, ezért az elején kicsit meglepődtem, mert a “csere” nem pont azt jelenti, ami erről az embernek eszébe jut. A csere általában eladást jelent, a cserenap pedig börzét, ahol pénzért lehet vásárolni, és eladni. Ennek gondolom az az oka, hogy egy valódi cseréhez, amikor bélyeget cserélünk bélyegre két olyan fél kell aki rendelkezik egy valamennyire kompatibilis csereanyaggal. Ez ritka, hiszen mindenki mást területet gyűjt. Bár eladni, és vásárolni egyszerűbb, a csere pedig macerásabb, azért inkább az utóbbival szeretnék foglalkozni.

Akit érdekelne a csere, és vannak nem CTO pecsételt madaras bélyegei, keressen nyugodtan :) Cserélni az alacsonyabb katalógusértékű bélyegeket darabra 1:1-ben szoktam beszkennelt kép alapján (így a legegyszerűbb), a jobb darabokat katalógusérték alapján. Ezeket nem szoktam feltenni a bélyegcsere oldalamra, de jobb madaras bélyegekért jobb katalógsértékű pecsételt bélyegeket is tudok ajánlani (madár motívummal, illetve vegyesen Peru, Bolivia, Afrika, skandináv országok).

A madár motívum gyűjteményem állapota

Jelenleg kb 1500 pecsételt madaras bélyegem van, 3 db 60 oldalas albumban, (kicsivel kevesebb postatiszta 2 db 60 oldalas berakóban), kontinensenként és országonként rendezve. Ez még mindig csak 5-6%-a az összes madaras bélyegnek, így van még mit csinálni :)

A bélyegek mellé fel szoktam írni egy kis papírdarabra a kiadás évét, katalógusszámot, és általában a kb. katalógusárat is (ha későbbiekben cserepéldányom is lesz, egyszerűbb így). Az adatokat saját adatbázisban tárolom, próbáltam úgy megoldani, hogy a lehető legkevesebb adminisztrációval a lehető legtöbb szempontból lekérdezhetőek legyenek ezek az adatok – egyszerűbb így hiánylistát kezelni, és úgy is tudom rendezni a gyűjteményem, ahogy egyébként fizikailag nem (pl. fajok szerint). Jelenleg egy minimális nyilvános felülete van ennek (megtekinthető itt) a későbbiekben szeretnék majd ezzel valamit kezdeni.

Postai díjak változása 2011-ben

Újra különböző díjjal lehet feladni a levelezőlapot / képeslapot és a szabvány levelet belföldre: a képeslap változatlan marad (80/105 Ft), a szabvány levél ára 10 Ft-tal emelkedik (90/115 Ft). Emelkedik minden levél súlykategória, valamint drágább lett szinte minden szolgáltatás (pl ajánlott szolgáltatás 215 Ft helyett 225 Ft)

A külföldi küldemények esetében emelkedik a képeslap / szabvány levél feladásának díja (220 Ft / 240 Ft Európába, 250 Ft / 270 Ft egyéb külföldre). Szintén emelkedik szinte az összes súlykategória.

Svéd krimiírók

A svéd posta augusztusban (augusztus 26.) egy új bélyegsort jelentet meg a legismertebb svéd krimiírókról. A bélyegek sajnos – legalábbis így kép alapján – nem a legszebbek és nem is annyira “svédek”, de élőben sokszor teljesen más érzés megfogni (csipesszel :) egy bélyeget.

Az írók a bélyegeken:

Per Wahlöö és May Sjöwall

Magyarul két közös írt könyvüket is lehet kapni: Az elveszett tűzoltóautó és a Gyilkos a háztetőn (a Fekete Könyvek ill. az Albatrosz sorozatban jelentek meg, antikváriumban beszerezhetők)

Henning Mankell

Mankell Magyarországon is ismertebb, a Wallander sorozat köteteit jelenleg is meg lehet vásárolni a könyvesboltokban (sokszor párszáz forintért), illetve nemrég lett vége a Kenneth Branagh főszereplésével készült angol Wallander sorozat második évadának. A Mankell krimik elég lassúak, és kiemelkednek a “skandináv krimik” közül.

Liza Marklund

A Studio 69 regénye olvasható, az Animus kiadó Skandináv krimik sorozatában jelent meg.

Hakan Nesser

Hakan Nesser két regénye is kapható, szintén a Skandináv krimik sorozatban.

Stieg Larsson

Mankell mellett Stieg Larsson a legismertebb szerző Magyarországon, A tetovált lánnyal kezdődő (jelenleg trilógia) filmváltozatát most játszák a mozik, az amerikai remake is készül (David Fincher), illetve a Millennium-trilógia kötetei az elsők, amiket több mint egymillió példányban adtak el az Amazon e-könyv olvasóján.

Bélyegek névérték alatt

A stampboardson találtam egy érdekes témát, ahol a névértéknél olcsóbban megvásárolható bélyegekről van szó.

Hogyan lehetséges ez? Ha egy bélyeg felhasználható bérmentesítésre, akkor az pont annyit ér (de legalább annyit), amennyi a névértéke. Magyarországon például minden 1946. augusztus 1. után megjelent bélyeg felhasználható levélküldemény bérmentesítésére, tehát egy 70-es években kiadott 1 Ft névértékű propaganda bélyeget is levélre lehet ragasztani.

Más országokban más szabályok érvényesek, de Magyaroszágon sem biztos, hogy sokáig marad a jelenlegi helyzet: például előfordulhat, hogy az eurozónához csatlakozás (és egy hosszabb-rövidebb átmeneti időszak) után már nem lehet a régi forintos bélyegeket felhasználni.

Ezután ezeknek a bélyegeknek az értékét csak a piac fogja meghatározni. Nem tudom, a magyar bélyegek árát ez hogyan fogja majd befolyásolni: az biztos, hogy az előző évtizedek magas inflációja és a korábbi bélyegkibocsátási politika miatt a 70-es évek után kiadott bélyegek ára jelenleg is a padlón van. Csak azért van névérték (1-2-5 Ft) felett, mert ennyi pénzért egyszerűen nem éri meg eladni sem (idő, tárolás, adminisztráció). A mai, nagyon magas névértékű bélyegek helyzete más: egyrészt az biztos, hogy ezt is ledarálja a még mindig magas infláció, másrészt nem túl biztató a magas példányszám sem.

Ahol ezek a tényezők (pénznemváltás) nem játszanak, ott is előfordul, hogy egyes kiadások névérték alatt kelnek el: pl. Ausztráliában sem ritka a névérték 70-80%-án eladott bélyeg (nagyobb tételben). Ezek persze elsősorban azok a kiadások, amik valami miatt (téma, példányszám, kereslet hiánya, magas névérték) nem forognak a piacon. A vásárlók főleg olyan vállalkozások, akik postázásra használják a bélyegeket, így ezek a kiadások nagy mennyiségben jelennek meg – jóval a kiadás után felhasználva – a használt bélyegek között is. Ugyanez előfordul pl. az USA-ban is.

Európában szintén gyakori, hogy pl. az eurozónához csatlakozás miatt a kereskedők megpróbálnak megszabadulni az olyan készleteiktől, amik várhatóan a nyakukon maradnának (ezek persze, mint az előbb írtam, nem a “népszerű ” kiadások).

Természetesen nem csak a kereskedők árusíthatnak ki, hanem maga a bélyegkibocsátó is de erről sajnos nem tudok semmit :)

Levéltarifák Európában

Már tizedik éve jelenik meg a Deutsche Post DHL tanulmánya az európai levéltarifákról. A részletes elemzés összehasonlítja több európai ország belföldi – külföldi levéltarifáit. A teljes kiadvány (24 oldal, pdf) letölthető angolul innen:

Price for sending a standard letter in Germany remains inexpensive compared to the rest of Europe

Az összehasonlításokban a Magyar Posta a standard belföldi levelek tekintetében elől szerepel (jóval olcsóbb, mint az európai átlag). Az Európába küldött leveleknél már rosszabb a helyzet, a Magyar Posta árai kicsit az európai átlag felett vannak (és például kétszer olyan drága egy Európán belül feladott levél, mint Máltán). Az elemzés kitér a hosszabb távú tarifaváltozásokra is, 1999 óta 82%-al drágultak (az inflációval is korrigálva) a levéltarifák, ezen a téren csak néhány volt szocialista ország előzi meg Magyarországot.

Bélyegévkönyvek - Svédország 2009

A bélyegévkönyvekről – bevezető

A végére maradt a legszebb kiadvány :) A Svéd Posta bélyegévkönyve pont olyan, mint a bélyegei: amellett, hogy nagyon konzertvatív, teljesen modern is. Nagyméretű, albumszerű, keményfedeles kiadvány három nyelven (svéd, német, angol). A képek gondosan válogatottak, a szövegek tényleg informatívak, szépen tördelt, látszik, hogy ebbe beletették a munkát. :)

A svéd posta nem jelentet meg túl sok bélyeget egy évben, így az összes kiadáshoz több oldalas, részletes írás tartozik.

A bélyegeket a lapokra itt is a finn kiadáshoz hasonlóan schaufix jellegű filacsíkkal rögzítik ( a filacsík alatt a bélyegkép is látható a lapon).

Természetesen a bélyegek is gyönyörűek:

A 2009-es témák elég változatosak, a wnsstamps-on meg lehet tekinteni az összes megjelent bélyeget.

A különböző kiadásokra vonatkozó információk (közreműködő művészek, elsőnapi bélyegzők) a könyv végén találhatók.

Bélyegévkönyvek - Svájc 2009

A bélyegévkönyvekről – bevezető

A  svájci bélyegévkönyv kicsit csalódás volt. Sokkal kisebb méretű, mint a finn, és a kisebb lapméret, valamint a másképp (hagyományos filacsíkkal) rögzített bélyegek miatt a lapok jobban szétállnak. A könyv tartalmazza a 2009-ben megjelent összes bélyeget és blokkot, valamint egy ajándék (nem túl szép) emlékívet. Tartalmilag azért számítottam többre, mert a Svájci Posta rendszeresen megjelenő filatéliai magazinjai nagyon színvonalasak (és tartalmasabbak is, mint a négynyelvű könyv információi).

Bélyegévkönyvek - Finnország 2009

A bélyegévkönyvekről – bevezető

A mai finn bélyegek egyértelműen modernek, a témákat tekinte csak kicsit, a megjelentést tekintve nagyon. Sokat kísérletezgetnek a használt anyagokkal és a formákkal is. A bélyegévkönyv nagyon elegáns, nagyméretű, keményfedeles. A kötet  négy nyelvű: finn, svéd, német és angol.

A bélyegekhez tartozó magyarázatok, képek mellett az elsőnapi bélyegző képes is látszik, egy-egy kiadással a téma méretőtől függően több oldalon keresztül is foglalkoznak.

A bélyegek mindkét oldalon átlátszó, felhajtható filacsíkban vannak (schaufix-szerű).

Bélyegévkönyvek

A legtöbb bélyegkibocsátó többféle formában is elérhetővé teszi az előző éves bélyegtermését. Az egy évben megjelent összes bélyeg ára még egy visszafogottabb kibocsátási politikát folytató ország esetében is igen magas, ezért gyakran kínálnak valami pluszt: például egy csak ilyen módon úelérhető emlékívet, szelvényes bélyeget, felülnyomott bélyeget, vagy pedig igényes csomagolást:

Elterjedtek a “year pack”-ek, ezek kis széthajtató dossziék, aminek a belsejébe ragasztott berakólapok tartalmazzák a  bélyegeket és blokkokat szépen elrendezve.

Ennél is impozánsabbak a bélyegévkönyvek (yearbooks). Ezek kisebb példányszámban kiadott, keményfedeles könyvek, amik sok plusz információt is tartalmaznak a bélyegekkel kapcsolatban, és magukat a bélyegeket is.

A forma adja magát, hogy nagyszerű könyvek szülessenek, de persze benne van az is, hogy ezt pont ennyire el is lehet rontani (például egy stock fotókból és mindenhonnan összeollózott szövegekből álló könyvnek nem sok értelme van.)  Ezért nagyon egyszerű a képlet: ha bélyegévkönyv a bélyegek nélkül nem állná meg a helyét akkor nincs is értelme. :)

Néhány bélyegévkönyv rövid ismertetője képekkel:

Nem minden bélyegévkönyv, ami annak látszik:

Az USPS (USA postai szolgáltatója) olyan bélyegévkönyveket is kiad, amik nem tartalmazzák a bélyegeket, csak a bélyegek helyét. Ha valaki ilyen vásárlására adná a fejét, ezt érdemes előtte ellenőrizni. Érdekességként az amazonos csalódott vásárlók értékelései.

2010-es EUROPA bélyegek

A 2010-es EUROPA bélyegek közös témája a gyerekkönyv illusztrációk. Nagyon hálás téma, de az eddig megjelent bélyegek között szerintem kevés az igazán jól sikerült.

Kedvencem a svéd kiadás, az első bélyeg alapjául szolgáló rajz Elsa Beskow svéd írónő és illusztrátor 1910-es mesekönyvéből származik. A második bélyegen Lena Anderson egyik Maja könyvének illusztrációja látható. A Svéd Posta bélyegmagazinjának januári számában egy rövid interjú is olvasható Lena Andersonnal, aki képeslapokat gyűjt.

A bélyegek kivitele nagyon jellegzetesen svéd, a kétoldali perforáció, illetve a kombinált metszetmélynyomással és ofszetnyomással készült bélyeg nagyítva is gyönyörű:

A magyar EUROPA kiadás várhatóan május 7-én jelenik meg. Április 30. és május 2. között a VI. Gyermekirodalmi Fesztivál előadásai között lesz egy bélyeggel kapcsolatos is: Mesehősők és ifjúsági irodalom a magyar bélyegkibocsátásban.