Postai díjak 2010

Posted on december 25, 2009 by sadtuna

Az aktuális postai díjakról leggyorsabban a Magyar Posta oldalán lehet tájékozódni.

A lentiek elsősorban a díjváltozás filatéliai vonatkozásáról szólnak.

A Posta oldalán már megtekinthetők a 2010. január 1-től érvényes postai tarifák. Több súlykategóriában ismét közelítették kicsit az elsőbbségi és nem elsőbbségi szolgáltatás árait. A szabvány belföldi levél díja 5 Ft-tal emelkedett (105 illetve 80 Ft-ra). A belföldi levéldíjak közül a 2000g-ig kategóriában volt a legnagyobb áremelés (65 Ft).

	2009.01.01.		2010.01.01.
	Elsőbbségi	Normál	Elsőbbségi	Normál
képeslap	100.0	75.0	105.0	80.0	+5	+5
levél, szabvány 30g-ig	100.0	75.0	105.0	80.0	+5	+5
levél 50g-ig	145.0	105.0	150.0	110.0	+5	+5
levél 100g-ig	185.0	130.0	185.0	140.0	—	+10
levél 250g-ig	240.0	165.0	240.0	175.0	—	+10
levél 500g-ig	370.0	295.0	380.0	315.0	+10	+20
levél 750g-ig	600.0	480.0	640.0	515.0	+40	+35
levél 2000g-ig	775.0	615.0	840.0	655.0	+65	+40

Az ajánlott levél díja 215 Ft lett (200 Ft helyett), és 10 Ft-tal emelkedett a tértivevény, a postai lezáró szolgálat és a saját kézbe szolgáltatások ára is.

	2009.01.01.	2010.01.01.
ajánlott	200.0	215.0	+15
tértivevény	125.0	135.0	+10
saját kézbe	190.0	200.0	+10
e-értesítés	55.0	55.0	—
e-előrejelzés	55.0	55.0	—
e-tértivevény	135.0	—	—
értéknyilvántartás 10000 Ft-ig	320.0	335.0	+15
értéknyilvántartás 10000 Ft felett megkezdett 1000 forintonként	35.0	35.0	—
postai lezáró szolgálat	210.0	220.0	+10

A külföldi leveleknél a magasabb súlykategóriákban kisebb árcsökkenés is volt, de emelkedett az Európán belülre küldött (nem szabvány, 20g-ig) levél, illetve az Európán kívül küldött nem elsőbbségi szabványlevél és képeslap díja 10 Ft-tal. A külföldi ajánlott küldemények díja 50 Ft-tal lett drágább, így már 750 Ft.

A postai díjak változásai a hunstamps.com-on (elsősorban filatélia vonatkozásban) . A részletes adatok a posta oldalán PDF formátumban.

Bélyegek

80 Ft-os bélyeg van forgalomban (Antik bútorok), de 105 Ft-os nincs, csak alkalmi bélyegben, illetve értékjelzés nélküli forgalmi bélyegben, így ilyen címlet megjelenése várható. 150 Ft-os címlettel több alkalmi bélyeg is forgalomban van még, de csak egy forgalmi (Európai autómentes nap)

215 Ft-os bélyeg nincs jelenleg (az ajánlott levél “kiegészítő” bélyege), és 320 Ft-os sincs (belföldi ajánlott szabvány levél). 290 Ft- os bélyegek közül jelenleg a “Világörökségek Magyarországon – Tokaj” bélyeget lehet még kapni. Így az új postai díjakkal együtt új forgalmi bélyegcímleteket is várhatunk.

Jelenleg a 100 Ft-os címletű bélyegből van a legtöbb fajta, ezek most elveszthetik eddigi szerepüket.

Forgalmi bélyegek

Posted on december 20, 2009 by sadtuna

A forgalmi bélyeg az a bélyegfajta, amivel a nem bélyeggyűjtők is gyakran találkoznak. Elsődleges célja a postai díj lerovása, így leginkább ezek tűnnek fel a leveleken, nem a korlátozott példányszámban megjelenő, elsősorban a gyűjtőknek kiadott alkalmi bélyegek.

Forgalmi bélyegek sokszor egy több éven át kiadott, azonos témában és tervvel, sok címletből álló sorozatot alkotnak, de sok országban gyakorlat, hogy olyan ünnep alkalmából is jelentetnek megy bélyeget, amikor gyakrabban küldünk képeslapot vagy levelet (karácsony, húsvét).

A forgalmi bélyegek címletei a postai díjszabást követik: a leggyakoribb küldeményfajtáknak megfelelő díjak miatt is számos címletből állhat egy forgalmi bélyegsor, ez még tovább nőhet, ha mondjuk évente változik a postai díjszabás, vagy időközben változik a pénznem (pl. az Euro bevezetése).

A forgalmi bélyegeket ráadásul – ha elfogytak – újranyomhatják, vagy kiadhatják új értékkel felülnyomva, így ezeknek a bélyegeknek számtalan változata lehet, ami különösen jó szórakozás lehet egy gyűjtőnek: Látszatra ugyanaz a címlet nagyon sokféle változatban előfordulhat (fogazás, vízjelek, újonnan bevezetetett biztonsági elemek, apróbb módosítások – pl. évszámváltozás miatt).

A gyakori előfordulása miatt látszólag a forgalmi bélyegekhez legkönnyebb hozzájutni. Ez csak részben van így, mert a kisebb változatok kiadásai nincsenek “dokumentálva”, sokszor csak utólagos gyűjtői kutatásokból derül ki, milyen változatai voltak egy forgalmi címletnek.

Az ilyen bélyegek valamilyen praktikus formában: pl.: nagyobb ívekben (postai használatra) vagy bélyegfüzetekben (otthonra) jelennek meg (és régebben, illetve külföldön pl bélyegautomatákban is), sokszor ugyanaz a bélyegterv többféle módon is (pl. enyvezve bélyegívekben, és öntapadós változatban is).

Külföldön

mnvi1g Talán a legtöbb variációval rendelkezik a II. Erzsébetet ábrázoló Machin sor (a tervező Arnold Machinról kapta a nevét), ennek 1952 óta kb. 1400 változata van. A Machin bélyegek-kel egy nagyszerű oldal foglalkozik. (pl. a képen látható 1st class aranyszínű bélyegknek több mint 30 féle változata létezik).

A legtöbb ország rendelkezik valamilyen jellemző forgalmi sorral, pl. Franciaországban az azonos motívummal megjelenő Marianne bélyegek (1942 óta 14 különbőző bélyegtervvel, számtalan változatban jelent meg).

Németországban pl. az Euro bevezetése miatt a forgalmi sorok pénzneme is megváltozott: a lenti képen a “Híres nők a német történelemben” (1986-2002), vagy a “Turistalátnivalók” (1987-2003) forgalmi sorok rendezésre váró bélyegei.

Magyarországon

Magyarországon jelenleg az “antik bútorok” a legnagyobb forgalmi sorozat témája. Az első bélyegek 1999-ben jelentek meg, ezeket azóta már új évszámmal, kis színeltéréssel újranyomták. A gyorsan változó postai díjszabások miatt a sornak sok olyan értéke van, ami ma már csak nagyon körülményesen használható: pl. az 52 Ft-os bélyeg, megjelenésekor a szabvány belföldi levél vagy képeslap bérmentesítésére volt használható egyszerűen, de csak a kiadása után másfél évig.

Az ilyen, 5-el nem osztható címleteket is lehet használni (mint az 1946. augusztus 1. után megjelent postabélyegeket általában), ilyenkor a posta a kerekítés szabályai szerint veszi fel a küldeményt. (A gyakorlatban ez csak lefelé kerekítést jelent.)

Ma a posta már csak 5-el osztható névértékű forgalmi bélyegeket árul (kivéve a Filapostát), de ha jól tudom, az 1 és 2 Ft-os bélyegeket még használják a postán, az 5 Ft-os kerekítés miatt (a felfelé kerekítendő küldeményekre ragasztva).

Az antik bútorok 500 Ft-os címlete például kétféle fogazattal is forgalomban van: az eredeti kiadás 12¾:12¼ fogazatú, az újabb 12:11½-es.

A sor utoljára megjelent bélyege a 230 Ft-os címlet, ami a szabvány külföldi levél vagy képeslap elsőbbséggel díja, így valódi igényt elégített ki.

Az “Antik bútorok” sor a korábbi “Magyar népművészet” bélyegeket váltotta, ennek különböző változatait (fogazat, papír és enyvezés alapján) a Magyar posta- és illetékbélyeg katalógus már értékeli, így ezek gyűjtése kicsit egyszerűbb.

Az “Antik bútorok” mellett a posta minden évben kiad húsvéti és karácsonyi bélyegeket is (általában a szabvány levél és képeslap díjszabásához igazodva), illetve jelennek meg más témákban is forgalmi bélyegek.

A nagy példányszám miatt könnyen találhatunk kisebb-nagyobb nyomdai hibákat, itt egy nagyon pici (pötty a szaloncukron):

Schaubek berakó karácsonyi akció

Posted on december 17, 2009 by sadtuna

Még tart a Schaubek gyári weboldalán a karácsonyi akció, 3 bélyegberakó 2 áráért. 64 oldalas fekete lapokkal (9 soros). 3880 Ft-ra jön ki így egy bélyegalbum, szállítási költséggel sem vészes (GLS-sel szállítanak, és Magyarországra is). Nekem fehér osztott lapos Schaubek albumaim vannak, azokat sokkal jobban szeretem, mint a Lindnereket.

DE-002

Posted on december 6, 2009 by sadtuna

Borítékok, csomagolás

Posted on december 5, 2009 by sadtuna

A régi futott leveleket nézegetve nagyon tetszettek a magukban is változatos és érdekes borítékok: erős, időtálló papír, majdnem mind nyomtatott vagy selyempapír béléssel. A bélyeg- és képeslapcsere miatt elég sok levelet küldünk mostanában, és nem tetszettek a papírboltban kapható borítékok. Elegáns borítékot béléssel nagyon nehéz kifogni, és ha van is, nagyon drága (100 forintos nagyságrend). Ezért elkezdtem keresni a levelezésre, bélyegküldésre “ideális” borítékot :)

Méret

A fogalmakról (pl. mi a különbség a boríték és tasak között, illetve milyen méretsorok – szabvány méretek vannak) itt lehet részletesen olvasni.

Ami nekem fontos volt: olyan méretet találni, ami a postai üzletszabályzathoz is passzol (a szabványméretű és súlyhatár alatti borítékok feladása lényegesen olcsóbb):

A szabvány levél mérete 114 mm x 162 mm vagy 110 mm x 220 mm (+/- 10 mm) lehet, ez az LC6 illetve LA4 méret. (Az előbbi méret a leggyakoribb, kisméretű boríték, a másik a hosszúkás “számlaboríték”, aminek ablakos változatával nagyon gyakran találkozik mindenki). Szabványméretű levélhez nekem a LA4 volt a szimpatikusabb az arányai miatt.

Ennél nagyobb méretre is szükség lehet persze, az ilyen borítékok feladásánál már a súly számít (a nagyon különleges alakú vagy nagyméretű leveleknél érdemes megnézni a posta üzletszabályzatát).

Minőség

Fontos szempont, hogy a boríték védje is a tartalmát, legyen tartása. Alkalmi bélyegeket szoktam használni bérmentesítésre, és a mai alkalmi bélyegek általában jóval vékonyabbak, mint a forgalmiak, kicsivel több nedvesség hatására nemcsak a bélyeg, de a vékonyabb boríték is felhullámosodhat, ezért kicsit vastagabb, nagyobb grammsúlyú papírból készült borítékot szerettem volna.

Eredmény

Hosszú keresgélés után végül 3 különböző típusú Goessler borítékot sikerült beszerezni.

224 x 114 mm méretű, 100 g/m² grammsúlyú papírból készült, világosszürkés- barnás ragasztott bélésű boríték lett az egyik. A borítékzáró nyelve nyomott háromszög alakú, üresen is van tartása, kézbe véve is érezhetően “súlyosabb” darab, és még pont a szabványméreten belül van (a +/- 10 mm-el). Az ára is 20 Ft alatt van.

220 x 153 mm méretű, 100 g/m² grammsúlyú papírból készült boríték, ez egy félbehajtott A4-es papírnál kicsit nagyobb, az előbbinél jóval nagyobb nyelvvel.

Ha ezekben a borítékékokban bélyeget, vagy gyűrődésre érzékenyebb tartalmat küldünk nem árt valamivel merevíteni a borítékot. Lehet valamilyen duplex vagy triplex kartont vásárolni és méretre vágni vagy vágatni, de erre a célra tökéletesen megfelelnek pl. a mozikban fellelhető free cardok is. :)

Nagyobb méretű levelekhez beszereztem egy A4-es méretnél nagyobb 324 x 229 mm méretű, 120 g/m2-es fehér papírból készült, karton hátoldalú borítékot is. Ez az egy kicsit melléfogás volt, mert ez a méret pl. bélyeg vagy képeslap küldéséhez túl nagy és nehéz, ívekhez meg túl kicsi.

Csomagolás

A boríték, és az esetleges plusz merevítés sem elég védelem, ezért főleg postatiszta bélyeget érdemes még külön becsomagolni, védeni a pára és nedvesség ellen. Erre a célra tökéletesek a pergamenszerű papírból készült kis tasakok (Ilyen anyagból készült elválasztó lap van a bélyegalbumok oldalai között: zsírálló, áttetsző, vékony).