Archive by Author

25 tonna levél

Ennek az árverésnek az eredményére (október 2.) kíváncsi leszek:)

Svéd krimiírók

A svéd posta augusztusban (augusztus 26.) egy új bélyegsort jelentet meg a legismertebb svéd krimiírókról. A bélyegek sajnos – legalábbis így kép alapján – nem a legszebbek és nem is annyira “svédek”, de élőben sokszor teljesen más érzés megfogni (csipesszel :) egy bélyeget.

Az írók a bélyegeken:

Per Wahlöö és May Sjöwall

Magyarul két közös írt könyvüket is lehet kapni: Az elveszett tűzoltóautó és a Gyilkos a háztetőn (a Fekete Könyvek ill. az Albatrosz sorozatban jelentek meg, antikváriumban beszerezhetők)

Henning Mankell

Mankell Magyarországon is ismertebb, a Wallander sorozat köteteit jelenleg is meg lehet vásárolni a könyvesboltokban, illetve nemrég lett vége a Kenneth Branagh főszereplésével készült angol Wallander sorozat második évadának.

Liza Marklund

A Studio 69 regénye olvasható, az Animus kiadó Skandináv krimik sorozatában jelent meg.

Hakan Nesser

Hakan Nesser két regénye is kapható, szintén a Skandináv krimik sorozatban.

Stieg Larsson

Mankell mellett Stieg Larsson a legismertebb szerző Magyarországon, A tetovált lánnyal kezdődő (jelenleg trilógia) filmváltozatát most játszák a mozik, az amerikai remake is készül (David Fincher), illetve a Millennium-trilógia kötetei az elsők, amiket több mint egymillió példányban adtak el az Amazon e-könyv olvasóján.

Bélyegek névérték alatt

A stampboardson találtam egy érdekes témát, ahol a névértéknél olcsóbban megvásárolható bélyegekről van szó.

Hogyan lehetséges ez? Ha egy bélyeg felhasználható bérmentesítésre, akkor az pont annyit ér (de legalább annyit), amennyi a névértéke. Magyarországon például minden 1946. augusztus 1. után megjelent bélyeg felhasználható levélküldemény bérmentesítésére, tehát egy 70-es években kiadott 1 Ft névértékű propaganda bélyeget is levélre lehet ragasztani.

Más országokban más szabályok érvényesek, de Magyaroszágon sem biztos, hogy sokáig marad a jelenlegi helyzet: például előfordulhat, hogy az eurozónához csatlakozás (és egy hosszabb-rövidebb átmeneti időszak) után már nem lehet a régi forintos bélyegeket felhasználni.

Ezután ezeknek a bélyegeknek az értékét csak a piac fogja meghatározni. Nem tudom, a magyar bélyegek árát ez hogyan fogja majd befolyásolni: az biztos, hogy az előző évtizedek magas inflációja és a korábbi bélyegkibocsátási politika miatt a 70-es évek után kiadott bélyegek ára jelenleg is a padlón van. Csak azért van névérték (1-2-5 Ft) felett, mert ennyi pénzért egyszerűen nem éri meg eladni sem (idő, tárolás, adminisztráció). A mai, nagyon magas névértékű bélyegek helyzete más: egyrészt az biztos, hogy ezt is ledarálja a még mindig magas infláció, másrészt nem túl biztató a magas példányszám sem.

Ahol ezek a tényezők (pénznemváltás) nem játszanak, ott is előfordul, hogy egyes kiadások névérték alatt kelnek el: pl. Ausztráliában sem ritka a névérték 70-80%-án eladott bélyeg (nagyobb tételben). Ezek persze elsősorban azok a kiadások, amik valami miatt (téma, példányszám, kereslet hiánya, magas névérték) nem forognak a piacon. A vásárlók főleg olyan vállalkozások, akik postázásra használják a bélyegeket, így ezek a kiadások nagy mennyiségben jelennek meg – jóval a kiadás után felhasználva – a használt bélyegek között is. Ugyanez előfordul pl. az USA-ban is.

Európában szintén gyakori, hogy pl. az eurozónához csatlakozás miatt a kereskedők megpróbálnak megszabadulni az olyan készleteiktől, amik várhatóan a nyakukon maradnának (ezek persze, mint az előbb írtam, nem a “népszerű ” kiadások).

Természetesen nem csak a kereskedők árusíthatnak ki, hanem maga a bélyegkibocsátó is de erről sajnos nem tudok semmit :)

Levéltarifák Európában

Már tizedik éve jelenik meg a Deutsche Post DHL tanulmánya az európai levéltarifákról. A részletes elemzés összehasonlítja több európai ország belföldi – külföldi levéltarifáit. A teljes kiadvány (24 oldal, pdf) letölthető angolul innen:

Price for sending a standard letter in Germany remains inexpensive compared to the rest of Europe

Az összehasonlításokban a Magyar Posta a standard belföldi levelek tekintetében elől szerepel (jóval olcsóbb, mint az európai átlag). Az Európába küldött leveleknél már rosszabb a helyzet, a Magyar Posta árai kicsit az európai átlag felett vannak (és például kétszer olyan drága egy Európán belül feladott levél, mint Máltán). Az elemzés kitér a hosszabb távú tarifaváltozásokra is, 1999 óta 82%-al drágultak (az inflációval is korrigálva) a levéltarifák, ezen a téren csak néhány volt szocialista ország előzi meg Magyarországot.

Bélyegévkönyvek – Svédország 2009

A bélyegévkönyvekről – bevezető

A végére maradt a legszebb kiadvány :) A Svéd Posta bélyegévkönyve pont olyan, mint a bélyegei: amellett, hogy nagyon konzertvatív, teljesen modern is. Nagyméretű, albumszerű, keményfedeles kiadvány három nyelven (svéd, német, angol). A képek gondosan válogatottak, a szövegek tényleg informatívak, szépen tördelt, látszik, hogy ebbe beletették a munkát. :)

A svéd posta nem jelentet meg túl sok bélyeget egy évben, így az összes kiadáshoz több oldalas, részletes írás tartozik.

A bélyegeket a lapokra itt is a finn kiadáshoz hasonlóan schaufix jellegű filacsíkkal rögzítik ( a filacsík alatt a bélyegkép is látható a lapon).

Természetesen a bélyegek is gyönyörűek:

A 2009-es témák elég változatosak, a wnsstamps-on meg lehet tekinteni az összes megjelent bélyeget.

A különböző kiadásokra vonatkozó információk (közreműködő művészek, elsőnapi bélyegzők) a könyv végén találhatók.

Bélyegévkönyvek – Svájc 2009

A bélyegévkönyvekről – bevezető

A  svájci bélyegévkönyv kicsit csalódás volt. Sokkal kisebb méretű, mint a finn, és a kisebb lapméret, valamint a másképp (hagyományos filacsíkkal) rögzített bélyegek miatt a lapok jobban szétállnak. A könyv tartalmazza a 2009-ben megjelent összes bélyeget és blokkot, valamint egy ajándék (nem túl szép) emlékívet. Tartalmilag azért számítottam többre, mert a Svájci Posta rendszeresen megjelenő filatéliai magazinjai nagyon színvonalasak (és tartalmasabbak is, mint a négynyelvű könyv információi).

Bélyegévkönyvek – Finnország 2009

A bélyegévkönyvekről – bevezető

A mai finn bélyegek egyértelműen modernek, a témákat tekinte csak kicsit, a megjelentést tekintve nagyon. Sokat kísérletezgetnek a használt anyagokkal és a formákkal is. A bélyegévkönyv nagyon elegáns, nagyméretű, keményfedeles. A kötet  négy nyelvű: finn, svéd, német és angol.

A bélyegekhez tartozó magyarázatok, képek mellett az elsőnapi bélyegző képes is látszik, egy-egy kiadással a téma méretőtől függően több oldalon keresztül is foglalkoznak.

A bélyegek mindkét oldalon átlátszó, felhajtható filacsíkban vannak (schaufix-szerű).

Bélyegévkönyvek

A legtöbb bélyegkibocsátó többféle formában is elérhetővé teszi az előző éves bélyegtermését. Az egy évben megjelent összes bélyeg ára még egy visszafogottabb kibocsátási politikát folytató ország esetében is igen magas, ezért gyakran kínálnak valami pluszt: például egy csak ilyen módon úelérhető emlékívet, szelvényes bélyeget, felülnyomott bélyeget, vagy pedig igényes csomagolást:

Elterjedtek a “year pack”-ek, ezek kis széthajtató dossziék, aminek a belsejébe ragasztott berakólapok tartalmazzák a  bélyegeket és blokkokat szépen elrendezve.

Ennél is impozánsabbak a bélyegévkönyvek (yearbooks). Ezek kisebb példányszámban kiadott, keményfedeles könyvek, amik sok plusz információt is tartalmaznak a bélyegekkel kapcsolatban, és magukat a bélyegeket is.

A forma adja magát, hogy nagyszerű könyvek szülessenek, de persze benne van az is, hogy ezt pont ennyire el is lehet rontani (például egy stock fotókból és mindenhonnan összeollózott szövegekből álló könyvnek nem sok értelme van.)  Ezért nagyon egyszerű a képlet: ha bélyegévkönyv a bélyegek nélkül nem állná meg a helyét akkor nincs is értelme. :)

Néhány bélyegévkönyv rövid ismertetője képekkel:

Nem minden bélyegévkönyv, ami annak látszik:

Az USPS (USA postai szolgáltatója) olyan bélyegévkönyveket is kiad, amik nem tartalmazzák a bélyegeket, csak a bélyegek helyét. Ha valaki ilyen vásárlására adná a fejét, ezt érdemes előtte ellenőrizni. Érdekességként az amazonos csalódott vásárlók értékelései.

2010-es EUROPA bélyegek

A 2010-es EUROPA bélyegek közös témája a gyerekkönyv illusztrációk. Nagyon hálás téma, de az eddig megjelent bélyegek között szerintem kevés az igazán jól sikerült.

Kedvencem a svéd kiadás, az első bélyeg alapjául szolgáló rajz Elsa Beskow svéd írónő és illusztrátor 1910-es mesekönyvéből származik. A második bélyegen Lena Anderson egyik Maja könyvének illusztrációja látható. A Svéd Posta bélyegmagazinjának januári számában egy rövid interjú is olvasható Lena Andersonnal, aki képeslapokat gyűjt.

A bélyegek kivitele nagyon jellegzetesen svéd, a kétoldali perforáció, illetve a kombinált metszetmélynyomással és ofszetnyomással készült bélyeg nagyítva is gyönyörű:

A magyar EUROPA kiadás várhatóan május 7-én jelenik meg. Április 30. és május 2. között a VI. Gyermekirodalmi Fesztivál előadásai között lesz egy bélyeggel kapcsolatos is: Mesehősők és ifjúsági irodalom a magyar bélyegkibocsátásban.

Hogyan rendeljünk bélyeget a Man-szigetekről?

 

Linkek