Bélyegek tárolása – bélyeg berakók

A bélyegek tárolásának praktikus eszközei a bélyeg berakók. A bélyegeket a lapokra ragaszott átlászó csíkok mögé kell becsúsztatni, ellentétben a bélyegalbumokkal, ahol a bélyegeket valamilyen módon rá kell ragasztani az albumlapra. A berakók különböző méretekben, kivitelben és minőségben készülnek, a választásnál célszerű a következő szempontokat figyelembe venni:

A berakók fajtái

Berakólapok: különböző méretekben kapható lapok, (steck lapok, vagy angol stock pages), többféle méretben (A/5, A/4). A lapokat felhajtható víztiszta fólia védi. A berakólapok tárolására “bemutató” dobozt lehet venni. Ilyen steck lapokat főleg bélyeg bemutatásra (bélyegboltokban), csereanyagok tárolására (könnyű szkennelni, mozgatni, védi az elküldött bélyegeket) lehet használni.

Berakó albumok (stockbooks): A kötött berakólapok mindkét oldalán találunk csíkokat, a lapok között elválasztó fóliát vagy pergamin védelmet tesznek. Mivel a berakólapon a fólia mögé csúsztatott bélyegek kilógnak, az egymással szembe került oldalak  - védelem nélkül – könnyen roncsolhatnák egymást. A jobb minőségű albumokban minden oldalhoz küldön védőlap tartozik. A berakólapok lehetnek egész kisméretűek, vagy óriási tárolókapacitással rendelkezőek is (A/4-es méretnél nagyobb, 64 oldallal, oldalanként 9 csíkkal). A nagy tárolókapacitásnak persze ára van: a túl sűrűn elhelyezett csíkok miatt nehezebb esztétikusan elhelyezni a bélyegeket.

Gyűrűs berakó albumok: A berakó album “rugalmatlanságán” próbálnak segíteni a gyűrűs berakó albumok: mivel a lapok könnyen kiemelhetők és áthelyezhetők, sokkal könnyebb az anyagot átrendezni. Ráadásul a lapok típusai is cserélhetők, az igényeknek megfelelően (pl. a blokkok tárolására lehet olyan lapokat is kapni, amin csak két védőfólia tasak található). Az albumot és a lapokat külön lehet megvásárolni, a lapok közé vásárolhatók elválasztó védőfóliák is. A gyűrűs berakó albumok lapjai általában más típusú csíkokkal rendelkeznek, a csíkok fóliái teljes sormagasságban fedik a bélyegeket – így nem feltétlenül szükséges a lapok közé külön védőfólia. A gyűrűs albumoknak természetesen megvan a hátrányuk is, akármilyen jó minőségű az album, nehezebb a lapozás, a lapoknak nincs olyan tartása mint egy kötött albumnak.

Minőség

A lapok savmentes, hosszú élettartamú papírból készülnek, a védő fóliáknál is valamilyen nem aggresszív anyagot használnak.

Fehér vagy fekete lap

Berakó albumokat fehér és fekete lapos kivitelben is lehet kapni. Hagyományosan a fekete lapon víztiszta, átlásztó csíkok vannak, a fehér lapokon általában “zsírpapír”-szerű. Ízlés kérdése, ki melyiket szereti, a fekete háttér és az átlásztó csík miatt a fekete lapos talán szebb bemutatásra, a fehér lapos pedig, mivel nem szöszöl annyira mint a fekete, jobb tárolásra. Máshol is olvastam, és a saját tapasztalatom is az, hogy a fekete lapos albumok celofáncsíkjainak ragasztója hajlamos elhagyni magát, így a bélyeg könnyen kieshet a helyéről.

Osztott

A berakó albumokat lehet osztott kivitelben is kapni. Ilyenkor az oldal közepén egy vékony fehér papírcsík van ragasztva, ezzel kettéosztva az oldalt. A középső kis fehér papírra – ízlés szerint – ceruzával jegyzetelni is lehet. Ilyen albumot például duplikátumok tárolására, vagy rendezőalbumnak szokták használni.

Tárolókapacitás

Ezt nagyban meghatározza az album mérete, a lapok száma, és a lapon található csíkok száma. Ha teljesen sűrűn tele akarnánk pakolni egy 64 oldalas, 9 csíkos albumot, akkor egy ilyen albumba több mint 2800 bélyeg férne (vagy csereanyag tárolásakor bélyegeket egymára csúsztatva ennek sokszorosa). Ha azonban “gyönyörködni” is szeretnénk a bélyegekben, érdemes ennél sokkal kevesebb bélyeggel számolni, és bőven hagyni ki helyet a gyűjtemény gyarapodására, hogy ne kelljen mindig átrendezni az albumot.

A különböző típusú, tárolásra szolgáló bélyeggyűjtési kellékek tárolókapacitásának összehasonlításáról részletes cikksorozat olvasható (angolul) Keijo blogján.

Márkák

Többféle berakó albumot is használok. Két gyártótól, maguk az albumok nagyon hasonlítanak egymásra. A 9 soros albumokban a  csík hasznos hossza 195 mm, a fedés nélkül behelyezhető bélyeg magassága (a ragasztástól ragasztásig) 30 mm lehet (ez egyébként az egyik leggyakoribb modern bélyegméret: 40×30 mm)

Schaubek

Két 64 oldalas, fehér osztott lapos (9 csíkkal) rendezőm van. Ezek vannak a legjobban igénybevéve,  az egyikben kb. 10.000 db-os csereanyag van. Mindkettő ugyanaz a típus és szín, kis színeltéréssel. Ezek a legjobban forgatható albumok. A pergamin elválasztó lapok hajlamosak a sárgulásra. A fekete lapos Schaubek is jó minőségűek.

Lindner

A másik német gyártó úgyszintén többféle típusú berakó albumot árul. A fekete lapos albumok borítása egy év használat után elkezdett lekopni. A fehér laposak 10 sorosak, ez még nagyobb tárolókapacitást jelent, és az osztottal nagyon elégedett vagyok. Az osztatlan fehér albummal nem jártam ilyen jól, valószínűleg gyári hibás volt, az elválasztó pergamin lapok és csíkok is hullámosak.

Prinz

A Prinz egy angol kellék gyártó, egy gyűrűs albumom (Prinz 7029) van tőlük. A puha fedeles albumhoz  tok is tartozik. A cserélhető lapok vékonyak, így egészen sok lap pakolható az albumba (40 lap, 80 oldal). Sajnos ennek is megvannak  a hátrányai: a lapok közötti védőfólia nélkül az albumlapok kopnak, és a flexibilitás is inkább csak látszólagos, és ára van: a nehezebb lapozhatóság. (A kopás mérsékelhető, ha csak egyoldalas lapot használunk.)

Tárolás

Nagyon fontos, hogy az albumkat mindig állítva kell tárolni, és időnként átlapozni.

Hol lehet bélyegalbumot vásárolni?

Nem is olyan egyszerű kérdés, a bélyeggyűjtés visszaszorulásával a papírboltokban már nem, vagy csak nagyon elvétve (Office Depot-ban pl. láttam). Leginkább bélyegboltokban, de közvetlenül a gyártótól is lehet rendelni. “Márkás”, jó minőségű 60 oldalas albumok ára 4-5000 Ft-nál kezdődik.

Gyártók oldalai

Postai díjak 2010

Az aktuális postai díjakról leggyorsabban a Magyar Posta oldalán lehet tájékozódni.

A lentiek elsősorban a díjváltozás filatéliai vonatkozásáról szólnak.


A Posta oldalán már megtekinthetők a 2010. január 1-től érvényes postai tarifák. Több súlykategóriában ismét közelítették kicsit az elsőbbségi és nem elsőbbségi szolgáltatás árait. A szabvány belföldi levél díja 5 Ft-tal emelkedett (105 illetve 80 Ft-ra). A belföldi levéldíjak közül a 2000g-ig kategóriában volt a legnagyobb áremelés (65 Ft).

2009.01.01. 2010.01.01.
Elsőbbségi Normál Elsőbbségi Normál
képeslap 100.0 75.0 105.0 80.0 +5 +5
levél, szabvány 30g-ig 100.0 75.0 105.0 80.0 +5 +5
levél 50g-ig 145.0 105.0 150.0 110.0 +5 +5
levél 100g-ig 185.0 130.0 185.0 140.0 +10
levél 250g-ig 240.0 165.0 240.0 175.0 +10
levél 500g-ig 370.0 295.0 380.0 315.0 +10 +20
levél 750g-ig 600.0 480.0 640.0 515.0 +40 +35
levél 2000g-ig 775.0 615.0 840.0 655.0 +65 +40

Az ajánlott levél díja 215 Ft lett (200 Ft helyett), és 10 Ft-tal emelkedett a tértivevény, a postai lezáró szolgálat és a saját kézbe szolgáltatások ára is.

2009.01.01. 2010.01.01.
ajánlott 200.0 215.0 +15
tértivevény 125.0 135.0 +10
saját kézbe 190.0 200.0 +10
e-értesítés 55.0 55.0
e-előrejelzés 55.0 55.0
e-tértivevény 135.0
értéknyilvántartás 10000 Ft-ig 320.0 335.0 +15
értéknyilvántartás 10000 Ft felett megkezdett 1000 forintonként 35.0 35.0
postai lezáró szolgálat 210.0 220.0 +10

A külföldi leveleknél a magasabb súlykategóriákban kisebb árcsökkenés is volt, de emelkedett az Európán belülre küldött (nem szabvány, 20g-ig) levél, illetve az Európán kívül küldött nem elsőbbségi szabványlevél és képeslap díja 10 Ft-tal. A külföldi ajánlott küldemények díja 50 Ft-tal lett drágább, így már 750 Ft.

postai díjak változásai a hunstamps.com-on (elsősorban filatélia vonatkozásban) . A részletes adatok a posta oldalán PDF formátumban.

Bélyegek

80 Ft-os bélyeg van forgalomban (Antik bútorok), de 105 Ft-os nincs, csak alkalmi bélyegben, illetve értékjelzés nélküli forgalmi bélyegben, így ilyen címlet megjelenése várható. 150 Ft-os címlettel több alkalmi bélyeg is forgalomban van még, de csak egy forgalmi (Európai autómentes nap)

215 Ft-os bélyeg nincs jelenleg (az ajánlott levél “kiegészítő” bélyege), és 320 Ft-os sincs (belföldi ajánlott szabvány levél). 290 Ft- os bélyegek közül jelenleg a “Világörökségek Magyarországon – Tokaj” bélyeget lehet még kapni. Így az új postai díjakkal együtt új forgalmi bélyegcímleteket is várhatunk.

Jelenleg a 100 Ft-os címletű bélyegből van a legtöbb fajta, ezek most elveszthetik eddigi szerepüket.

Forgalmi bélyegek

A forgalmi bélyeg az a bélyegfajta, amivel a nem bélyeggyűjtők is gyakran találkoznak. Elsődleges célja a postai díj lerovása, így leginkább ezek tűnnek fel a leveleken, nem a korlátozott példányszámban megjelenő, elsősorban a gyűjtőknek kiadott alkalmi bélyegek.

Forgalmi bélyegek sokszor egy több éven át kiadott, azonos témában és tervvel, sok címletből álló sorozatot alkotnak, de sok országban gyakorlat, hogy olyan ünnep alkalmából is jelentetnek megy bélyeget, amikor gyakrabban küldünk képeslapot vagy levelet (karácsony, húsvét).

A forgalmi bélyegek címletei a postai díjszabást követik: a leggyakoribb küldeményfajtáknak megfelelő díjak miatt is számos címletből állhat egy forgalmi bélyegsor, ez még tovább nőhet, ha mondjuk évente változik a postai díjszabás, vagy időközben változik a pénznem (pl. az Euro bevezetése).

A forgalmi bélyegeket ráadásul – ha elfogytak – újranyomhatják, vagy kiadhatják új értékkel felülnyomva, így ezeknek a bélyegeknek számtalan változata lehet, ami különösen jó szórakozás lehet egy gyűjtőnek: Látszatra ugyanaz a címlet nagyon sokféle változatban előfordulhat (fogazás, vízjelek, újonnan bevezetetett biztonsági elemek, apróbb módosítások – pl. évszámváltozás miatt).

A gyakori előfordulása miatt látszólag a forgalmi bélyegekhez legkönnyebb hozzájutni. Ez csak részben van így, mert a kisebb változatok kiadásai nincsenek “dokumentálva”, sokszor csak utólagos gyűjtői kutatásokból derül ki, milyen változatai voltak egy forgalmi címletnek.

Az ilyen bélyegek valamilyen praktikus formában: pl.: nagyobb ívekben (postai használatra) vagy bélyegfüzetekben (otthonra) jelennek meg (és régebben, illetve külföldön pl bélyegautomatákban is), sokszor ugyanaz a bélyegterv többféle módon is (pl. enyvezve bélyegívekben, és öntapadós változatban is).

Külföldön

mnvi1gTalán a legtöbb variációval rendelkezik a II. Erzsébetet ábrázoló Machin sor (a tervező Arnold Machinról kapta a nevét), ennek 1952 óta kb. 1400 változata van. A Machin bélyegek-kel egy nagyszerű oldal foglalkozik. (pl. a képen látható 1st class aranyszínű bélyegknek több mint 30 féle változata létezik).


A legtöbb ország rendelkezik valamilyen jellemző forgalmi sorral, pl. Franciaországban az azonos motívummal megjelenő Marianne bélyegek (1942 óta 14 különbőző bélyegtervvel, számtalan változatban jelent meg).

Németországban pl. az Euro bevezetése miatt a forgalmi sorok pénzneme is megváltozott: a lenti képen a “Híres nők a német történelemben” (1986-2002), vagy a “Turistalátnivalók” (1987-2003) forgalmi sorok rendezésre váró bélyegei.

IMG_7513

IMG_7515

Magyarországon

Magyarországon jelenleg az “antik bútorok” a legnagyobb forgalmi sorozat témája. Az első bélyegek 1999-ben jelentek meg, ezeket azóta már új évszámmal, kis színeltéréssel újranyomták. A gyorsan változó postai díjszabások miatt a sornak sok olyan értéke van, ami ma már csak nagyon körülményesen használható: pl. az 52 Ft-os bélyeg, megjelenésekor a szabvány belföldi levél vagy képeslap bérmentesítésére volt használható egyszerűen, de csak a kiadása után másfél évig.

Az ilyen, 5-el nem osztható címleteket is lehet használni (mint az 1946. augusztus 1. után megjelent postabélyegeket általában), ilyenkor a posta a kerekítés szabályai szerint veszi fel a küldeményt. (A gyakorlatban ez csak lefelé kerekítést jelent.)

Ma a posta már csak 5-el osztható névértékű forgalmi bélyegeket árul (kivéve a Filapostát), de ha jól tudom, az 1 és 2 Ft-os bélyegeket még használják a postán, az 5 Ft-os kerekítés miatt (a felfelé kerekítendő küldeményekre ragasztva).

Az antik bútorok 500 Ft-os címlete például kétféle fogazattal is forgalomban van: az eredeti kiadás 12¾:12¼ fogazatú, az újabb 12:11½-es.

A sor utoljára megjelent bélyege a 230 Ft-os címlet, ami a szabvány külföldi levél vagy képeslap elsőbbséggel díja, így valódi igényt elégített ki.

IMG_7526
IMG_7528

Az “Antik bútorok” sor a korábbi “Magyar népművészet” bélyegeket váltotta, ennek különböző változatait (fogazat, papír és enyvezés alapján) a Magyar posta- és illetékbélyeg katalógus már értékeli, így ezek gyűjtése kicsit egyszerűbb.

IMG_7507

Az “Antik bútorok” mellett a posta minden évben kiad húsvéti és karácsonyi bélyegeket is (általában a szabvány levél és képeslap díjszabásához igazodva), illetve jelennek meg más témákban is forgalmi bélyegek.

A nagy példányszám miatt könnyen találhatunk kisebb-nagyobb nyomdai hibákat, itt egy nagyon pici (pötty a szaloncukron):

KARACSONY_POTTY_J

Schaubek berakó karácsonyi akció

Még tart a Schaubek gyári weboldalán a karácsonyi akció, 3 bélyegberakó 2 áráért. 64 oldalas fekete lapokkal (9 soros). 3880 Ft-ra jön ki így egy bélyegalbum, szállítási költséggel sem vészes (GLS-sel szállítanak, és Magyarországra is). Nekem fehér osztott lapos Schaubek albumaim vannak, azokat sokkal jobban szeretem, mint a Lindnereket.

Borítékok, csomagolás

A régi futott leveleket nézegetve nagyon tetszettek a magukban is változatos és érdekes borítékok: erős, időtálló papír, majdnem mind nyomtatott vagy selyempapír béléssel. A bélyeg- és képeslapcsere miatt elég sok levelet küldünk mostanában, és nem tetszettek a papírboltban kapható borítékok. Elegáns borítékot béléssel nagyon nehéz kifogni, és ha van is, nagyon drága (100 forintos nagyságrend). Ezért elkezdtem keresni a levelezésre, bélyegküldésre “ideális” borítékot :)

Méret

A fogalmakról (pl. mi a különbség a boríték és tasak között, illetve milyen méretsorok – szabvány méretek vannak) itt lehet részletesen olvasni.

Ami nekem fontos volt: olyan méretet találni, ami a postai üzletszabályzathoz is passzol (a szabványméretű és súlyhatár alatti borítékok feladása lényegesen olcsóbb):

A szabvány levél mérete 114 mm x 162 mm vagy 110 mm x 220 mm (+/- 10 mm) lehet, ez az LC6 illetve LA4 méret. (Az előbbi méret a leggyakoribb, kisméretű boríték, a másik a hosszúkás “számlaboríték”, aminek ablakos változatával nagyon gyakran találkozik mindenki). Szabványméretű levélhez nekem a LA4 volt a szimpatikusabb az arányai miatt.

Ennél nagyobb méretre is szükség lehet persze, az ilyen borítékok feladásánál már a súly számít (a nagyon különleges alakú vagy nagyméretű leveleknél érdemes megnézni a posta üzletszabályzatát).

Minőség

Fontos szempont, hogy a boríték védje is a tartalmát, legyen tartása. Alkalmi bélyegeket szoktam használni bérmentesítésre, és a mai alkalmi bélyegek általában jóval vékonyabbak, mint a forgalmiak, kicsivel több nedvesség hatására nemcsak a bélyeg, de a vékonyabb boríték is felhullámosodhat, ezért kicsit vastagabb, nagyobb grammsúlyú papírból készült borítékot szerettem volna.

Eredmény

Hosszú keresgélés után végül 3 különböző típusú Goessler borítékot sikerült beszerezni.

IMG_7458

224 x 114 mm méretű, 100 g/m2 grammsúlyú papírból készült, világosszürkés- barnás ragasztott bélésű boríték lett az egyik. A borítékzáró nyelve nyomott háromszög alakú, üresen is van tartása, kézbe véve is érezhetően “súlyosabb” darab, és még pont a szabványméreten belül van (a +/- 10 mm-el). Az ára is 20 Ft alatt van.

220 x 153 mm méretű, 100 g/m2 grammsúlyú papírból készült boríték, ez egy félbehajtott A4-es papírnál kicsit nagyobb, az előbbinél jóval nagyobb nyelvvel.
IMG_7454
IMG_7455

Ha ezekben a borítékékokban bélyeget, vagy gyűrődésre érzékenyebb tartalmat küldünk nem árt valamivel merevíteni a borítékot. Lehet valamilyen duplex vagy triplex kartont vásárolni és méretre vágni vagy vágatni, de erre a célra tökéletesen megfelelnek pl. a mozikban fellelhető free cardok is. :)

Nagyobb méretű levelekhez beszereztem egy A4-es méretnél nagyobb 324 x 229 mm méretű, 120 g/m2-es fehér papírból készült, karton hátoldalú borítékot is. Ez az egy kicsit melléfogás volt, mert ez a méret pl. bélyeg vagy képeslap küldéséhez túl nagy és nehéz, ívekhez meg túl kicsi.

IMG_7462

Csomagolás

IMG_7457

A boríték, és az esetleges plusz merevítés sem elég védelem, ezért főleg postatiszta bélyeget érdemes még külön becsomagolni, védeni a pára és nedvesség ellen. Erre a célra tökéletesek a pergamenszerű papírból készült kis tasakok (Ilyen anyagból készült elválasztó lap van a bélyegalbumok oldalai között: zsírálló, áttetsző, vékony).

IMG_5451

Svájci kiloware

A kilós bélyegekről korábban már írtam. A svájci gyűjtményemet jórészt ebből állítottam össze, és úgy gondoltam, hogy ez nem a legegyszerűbb, de a legolcsóbb lehetőség. Eddig nem nagyon számoltam utána, hogy valóban így van-e, most megpróbálom.

Az ebayen és más helyekről, több eladótól is vásároltam kisebb mennyiségben kilós árut, végül megmaradtam egy eladónál (akit érdekel az elérhetősége, hagyjon üzenetet a hozzászólásokban.) 1 kg svájci bélyeg 23 EUR + szállítási költség, ami 4.5 EUR. A bélyegek szimpla papíron, közeli kivágásúak, kevés szeméttel, így egy kg csomagban legalább 3900 db bélyeg van. Durván 1,9 Ft / db-ra jön ki az ár, ami nem olcsó, de a korábbi tapasztalatok alapján jó minőségű anyag, nincs túlzottan átválogatva.

Forgalmi bélyegek 73%

A most rendelt 1 kg nem a legjobb volt, de vizsgálódásra pont jó. A bélyegeket gyorsan szétválogattam (kb. 2 óra): a legnagyobb rész természetesen a forgalmi bélyegek volt. Ezeket kétfelé szedtem, a kurrens öntapadós forgalmi bélyegsorokra (ez az innováció, és a madarak – 39%), valamint a korábbi forgalmi bélyegekre (34 %). Ez a két kupac is tartogathat azért érdekességeket, szebb pecsételéseket, nyomdai hibákat (az innovációk sornál előfordulnak pl. elcsúszások, ritkább, magasabb névértékű forgalmi bélyegeket).

Mai forgalmi bélyegek
Korábbi forgalmi bélyegek

1950 előtti bélyegek (2%)

A csomagban főleg modern bélyegek vannak, de mutatóban akadnak 1950 előttiek is, ebben kb 60-70 db. Ezek között főleg a 49-es forgalmi sor bélyegei, illetve Tell bélyegek vannak, érdekesség itt az 1900-as UPU sorból származó 5C-s párban.

Összefüggések, ívszéli darabok (2%)

Különválogattam az érdekesebbnek tűnő darabokat: ívszéli darabokat, alkalmi pecsételéseket, ahol a kivágás is szebb, összefüggéseket.

Összefüggések

Automatabélyegek (1%)

Automatabélyegek

Feláras bélyegek (5%)

A feláras (Pro Patria, Pro Juventute) bélyegeket is különválogattam. Ezek 22%-a Pro Patria bélyeg, a legtöbb a 2000-es évekből, és egyenletesen a korábbi évtizetekből is a 60-as évekig.

A Pro Juventute bélyegekben is az újabbak dominálnak, a legrégebbi bélyeg a csomagban egy 1926-os kanton címer bélyeg.

Pro Patria

Pro Juventute

Alkalmi bélyegek (17%)

Svájci alkalmi bélyegek
Svájci alkalmi bélyegek #2

A maradék kb. 6-700 db. alkalmi bélyegben is az újabb bélyegeket találtam, a 60-as évektől egészen 2009-ig, természetesen némi duplikcióval. Két érdekesebb bélyeg: egy 1965-ös NABRA blokk, alkalmi borítékról kivágva, illetve egy ritkább 1932-es sor legmagasabb értéke.
SIMG_7443

Számok

Ha a gyors válogatás után alaposabban is megnézem a csomagot, valószínűleg 1000 db bélyeg lesz, amit valamilyen módon fel tudok használni (kisebb része a gyűjtemény még hiányzó darabjait pótolja, nagyobb része pedig megy a cserebélyegek közé). Ha így számolom, akkor a bélyegek darabjáért 7 forint 40 fillért fizettem. Ezt katalógusárakkal nem vetem össze, a svájci bélyegek katalógusárai az új bélyegek esetében irreálisan magasak, a korábbiaknál arányaiban jól követik a bélyegek előfordulásának gyakoriságát. De a vásárlásnál a katalógusárak igenis számítanak, így ennél olcsóbb módot nem tudok a gyűjtemény gyarapítására. Sajnos minél teljesebb a gyűjtemény, annál kevésbé járható ez az út, marad a csere illetve a darabonkénti vadászgatás a hiányzó bélyegekre. :)

Svájci kiloware bélyegek statisztika
tablazat