Postai lopások

Ez már a második kellemetlen eset néhány napon belül. Először 3 bookdepositoryról rendelt könyv tűnt el (újraküldik), most egy kicsit trükkösebb lopás: a borítékot ugyan megkaptam, de a tartalma hiányzott. Spanyolországból érkezett a levél, egy gambiai bankjegy volt benne (a szenegáli papagáj képe miatt). Amikor felvágtam a borítékot elsőre észre se vettem hogy sérült. Úgy nézett ki, mint amit megcsócsált valamelyik feldolgozási folyamat, de ez nem egyedi. Kicsit furcsa volt, hogy alig bírtam kivenni a borítékból a merevítésére használt kartonokat mert hozzá voltak ragadva a borítékhoz belülről. A pénz persze hiányzott belőle, és miután feltéptem már jól látszik, hogy hátul, oldalt felnyitották a borítékot, kihalászták a tartalmát, majd az egészet visszaragasztották.

* a három csomag időközben (kb két hét késéssel) megérkezett. A borítékos történetről meg még az jutott eszembe, hogy ez ellen a regisztrált levélként küldés se védene, csak az értékbiztosított csomag. Külföldi regisztrált csomagokat rendszeresen kapok “külföldről sérülten érkezett” csomagolásban, ezeket jól láthatóan “megszondázták”, valószínűleg még Magyarországra érkezésük előtt.


Madár motívum

Több, mint két éve kezdtem újra bélyeget gyűjteni. Először csak papagáj motívum bélyegeket, aztán minden madárral kapcsolatosat, és persze közben eltettem minden mást is, ami tetszik. :) Azért, hogy kézben lehessen tartani a most már kissé kezelhetetlen mennyiségű bélyeget (20 nagyméretű album, fél szekrénnyi dobozban válogatásra / áztatásra váró bélyeg), megpróbálok megint csak a madár motívumra koncentrálni.

Madár motívum

A madár az egyik legnépszerűbb bélyegkép téma, több mint 27000 olyan bélyeg van, amin a madár a fő motívum, és nagyságrendileg legalább ennyi olyan, amin a madár motívum valamilyen stilizált formában jelenik meg (a békegalambtól kezdve a címermadarakig). Nagy könnyebbség, hogy több nyomtatott és online katalógus is segít a keresgélésben, a bélyegek és a madárfajok azonosításában:

  • Michel Vögel Europa 2011 Színes, nyomtatott katalógus CD melléklettel. A motívumkatalógus – külön havi előfizetéssel – a Michel Online szolgáltatásán belül is elérhető. (Mintaoldal)
  • Ha a Michel Online szóba került: segítség a bélyegek azonosításában a prémium havi előfizetés, ahol ország, évszám, katalógusszám mellett névérték és téma alapján is lehet keresni. Bár a Michel Online adatbázisa sokszor nagyon hiányos, és a képek is rossz minőségűek (néha kivehetetlen mit ábrázol) mégis jól jön pl. a madárfaj latin neve alapján keresés.
  • Régebbi kiadású motívumkatalógusok, pl. Domfil, Stanley Gibbons, de a legtöbb nagy katalóguskiadónak van valamilyen saját tematikus katalógusa is.
  • birdtheme.org – az egyik legteljesebb online forrás, színes képekkel, katalógusszámokkal (minden nagyobb katalógus), és madárhatározóval
  • Ezen kivül több madár motívummal foglalkozó oldal is van, részletes lista itt.

Ezek közül a Michel online katalógusát (csak a prémium változat), és birdtheme.org oldalt szoktam használni.

Postatiszta bélyegek

IGPC

A “motívumáradatot” előállító országok legtöbbjének (70 ország) bélyegkiadását egy cég intézi, az IGPC (Inter-Governmental Philatelic Corporation). Jellemző, és vicces, hogy reagált az IGPC szóvivője arra a kritikára, hogy a bélyegkiadásaiknak nem sok köze van a kibocsátó ország kultúrájához, és csak az (amerikai) popkultúrát (Disney, Elvis, általános népszerű motívumok) közvetítik:

“Ezek a popkultúra témájú bélyegek csak 10%-át teszik ki annak, amivel foglalkozunk, a maradék, amit mi ‘forgalmi bélyegnek’ hívunk – a szokásos zászlók, virágok, félelmet nem ismerő vezetők és halott elnökök.”

Ebből is látszik, hogy valójában az IGPC sem csinál mást, mint amit bármely másik bélyegkibocsátó ország, legfeljebb a hangsúlyok tolódnak el kicsit erre vagy arra, amin nincs is mit csodálkozni, mert ez egy üzlet.

A postatiszta bélyegek gyűjtését egy idő után kicsit unalmasnak találtam :) Mivel viszonylag jól körülhatárolható milyen bélyegek hiányoznak a gyűjteményből, ez csak vásárolgatás, izgalmat maximum az okozhat, hogy milyen állapotban és mennyiért sikerül megvásárolni egy bélyeget.

De leginkább az zavart, hogy nagyon sok “bélyegért” sajnáltam pénzt kiadni. Érdemes megnézni a legtöbb madaras bélyeget kiadó ország listáját, jól látszik, hogy olyan országokban adják ki ezeket a bélyegeket, ahol ezek sose látnak borítékot, kizárólag gyűjtői célokat szolgálnak (ez a kisebb baj), erősen megkérdőjelezhető esztétikai minőségben (ez a nagyobb).

Mindenesetre, hogy ezen a kellemetlenségen túltegyem magam, inkább olyan bélyegekre koncentrálok, amik láttak postát, és borítékot: egy pecsét még egy csúnya bélyeget is érdekessé tud tenni. :)

Pecsételt bélyegek

A fenti okok miatt a pecsételt bélyegek közül nem gyűjtöm a CTO / ívértéktelenített bélyegeket. A motívum bélyegek piacát egyértelműen az ilyen bélyegek uralják. Sokszor nem is olyan egyértelmű megállapítani egy bélyegről, hogy az valóban futott-e, én azt az egyszerű módszert szoktam alkalmazni, hogy ami pecsételt, és megvan az eredeti gumizása, azt nem gyűjtöm. Szintén nem gyűjtöm azokat a bélyegeket se, amiken látszik, vagy amikről biztosan tudom, hogy valamilyen ívértektelenítéssel készültek. De gyűjtöm pl. az alkalmi pecséttel rendelkező bélyegeket, és az elsőnapi borítékokról leáztatott bélyegeket (én persze nem teszek ilyet :). Ezek nem szigorú szabályok, ha valami tetszik, akkor azt el szoktam tenni :)

Maradnak a valóban futott, levélről leáztatott bélyegek. Ugyan a pecsételt bélyegek katalógusára legtöbbször alacsonyabb, mint a postatisztáé, de sokkal nehezebb összeszedni egy nagyobb sort pecsételten, mint postatisztán (hisz utóbbit “csak” meg kell vásárolni). A postai futás során a bélyegek egy része megsérül, a pecsételés elkenődik, legnagyobb része kukába kerül, és a maradékból – legalábbis eddig ez a tapasztalat – nem könnyű egy szép példányt a gyűjteménybe tenni. Kivételek persze vannak, főleg madaras forgalmi bélyegekből nagyon egyszerű pár száz darabos gyűjteményt összeszedni rövid idő alatt. Belgiumban, Írországban nagyobb forgalmi sorok ábrázolnak madarakat, ezeknek rengeteg variációja van, amikhez viszonlyag könnyű hozzájutni. De a madaras alkalmi bélyegeket futottan még megvásárolni sem egyszerű.

Képeslapok, borítékok

Szebben, madaras bélyeggel bérmentesített borítékokat el szoktam tenni, FDC-t csak futottan, és újabban képeslapokat is. Ez egy kicsit nyitottabb terület, hiszen a képeslapokról (főleg a maiakról) semmilyen katalógus vagy fogódzó nincs, így ez másképp érdekes, mint a bélyeggyűjtés.

A gyűjtemény gyarapítása

Hogyan lehet pecsételt bélyegekhez hozzájutni? Nem könnyen, legalábbis nekem még nem sikerült olyan egyszerű módot találni, amitől elment volna a kedvem :) Lehet kapni mindenféle motívum bélyegcsomagokat – ezek CTO bélyegek, nem jönnek szóba. A legtöbb aukciós oldalon (ebay, delcampe, vatera), aukción szintén főleg CTO bélyegeket árulnak motívum bélyegként, vagy ritkább esetben nagyobb madaras forgalmi sorokból származó bélyegeket. Érdemes megnézni pl. a Delcampe tematikus madarak részét. Vásárolni azért nem könnyű, mert vagy nem nagyon lehet hozzájutni egy egzotikusabb ország motívumbélyegéhez sehonnan (legyen akármilyen alacsony a katalógusértéke), vagy igen (pl bélyegkereskedőktől), csak igen drágán. (Igaz, hogy ezt a bélyegkereskedős témát még nem vizsgáltam meg annyira alaposan.)

Kilós bélyegek

Ami marad, az a csere, vagy a vadászgatás. Nekem legjobban az a módszer jött be, hogy jó minőségű kilós bélyegekből válogatom ki magamnak a madaras bélyegeket, a többit pedig elcserélem (próbálom elcserélni). Itt a kihívás jó kilós csomag megtalálása. A kilós bélyeg tartalma minden esetben szerencsefüggő is, de ha a madarakra koncentrálunk, akkor persze jobb eséllyel találunk madaras bélyeget olyan országcsomagokban, amiknek egyébként is sok madaras bélyege van, főleg forgalmiak (a forgalmi bélyegek nemegyszer ritkábbak és magasabb katalógusértékűek, mint az alkalmiak). Néhány szám, azokról az országokról, amiket utoljára átnéztem az utóbbi pár hónapban (nyilván ezekből a számokból semmilyen általános következtetést nem lehet levonni, csak érdekességképpen):

Ország Összes bélyeg / 10 dkg Madár motívum / 10 dkg
Bolivia 380 25
Chile kb. 350-400 25
Ecuador 370 21
Finnország kb. 350-400 10
Kolumbia kb. 350-400 25
Malawi kb. 400 200
Mexikó kb. 350-400 15
Norvégia kb. 350-400 10
Peru 370 18
Seychelles kb. 400 80
Suriname kb. 350-400 100
Svédország kb. 350-400 15
Taiwan kb. 350-400 35
Uganda 360 150
Uruguay 650 48
Zambia 300 170
Zimbabwe 530 15

Ami általánosságban igaz: 10 dkg papíros bélyeg kb 350-400 darab (ez függ attól, hogy mekkorák a kivágások, szimpla papíron, vagy dupla papíron van a bélyeg, mennyi benne a képeslapdarab, attól is függ, hogy milyen méretű bélyegeket használnak az adott országban, stb.). Ahol több van 10 dkg-ban, pl. itt Uruguay, az azért van, mert sok papír nélküli bélyeg volt benne (ez általában gyűjteménymaradék, nem túl izgalmas, főleg “junk”). A fenti országok közül a legjobb Bolívia és Zambia volt. Egyrészt látszott, hogy ezt nem “helyben” hanem egy másik kontinensen gyűjtötték, ezért jobbára magasabb névértékű, ritkább bélyegek voltak benne, másrészt jobb időszakok voltak túlsúlyban (90-es évek). Az egzotikusabb (dél-amerikai, afrikai) országokban elég sok ritkább, és jobb bélyeget is találtam (a legjobb darabok katalógusértéke 20-40-80 EUR). Ennek a módszernek a hátránya, hogy óriási (kezelhetetlen) mennyiségű csereanyag keletkezik, és a válogatás, tárolás sem egyszerű.

Csere

Nem túl régóta foglalkozok bélyegekkel, ezért az elején kicsit meglepődtem, mert a “csere” nem pont azt jelenti, ami erről az embernek eszébe jut. A csere általában eladást jelent, a cserenap pedig börzét, ahol pénzért lehet vásárolni, és eladni. Ennek gondolom az az oka, hogy egy valódi cseréhez, amikor bélyeget cserélünk bélyegre két olyan fél kell aki rendelkezik egy valamennyire kompatibilis csereanyaggal. Ez ritka, hiszen mindenki mást területet gyűjt. Bár eladni, és vásárolni egyszerűbb, a csere pedig macerásabb, azért inkább az utóbbival szeretnék foglalkozni.

Akit érdekelne a csere, és vannak nem CTO pecsételt madaras bélyegei, keressen nyugodtan :) Cserélni az alacsonyabb katalógusértékű bélyegeket darabra 1:1-ben szoktam beszkennelt kép alapján (így a legegyszerűbb), a jobb darabokat katalógusérték alapján. Ezeket nem szoktam feltenni a bélyegcsere oldalamra, de jobb madaras bélyegekért jobb katalógsértékű pecsételt bélyegeket is tudok ajánlani (madár motívummal, illetve vegyesen Peru, Bolivia, Afrika, skandináv országok).

A madár motívum gyűjteményem állapota

Jelenleg kb 1500 pecsételt madaras bélyegem van, 3 db 60 oldalas albumban, (kicsivel kevesebb postatiszta 2 db 60 oldalas berakóban), kontinensenként és országonként rendezve. Ez még mindig csak 5-6%-a az összes madaras bélyegnek, így van még mit csinálni :)

A bélyegek mellé fel szoktam írni egy kis papírdarabra a kiadás évét, katalógusszámot, és általában a kb. katalógusárat is (ha későbbiekben cserepéldányom is lesz, egyszerűbb így). Az adatokat saját adatbázisban tárolom, próbáltam úgy megoldani, hogy a lehető legkevesebb adminisztrációval a lehető legtöbb szempontból lekérdezhetőek legyenek ezek az adatok – egyszerűbb így hiánylistát kezelni, és úgy is tudom rendezni a gyűjteményem, ahogy egyébként fizikailag nem (pl. fajok szerint). Jelenleg egy minimális nyilvános felülete van ennek (megtekinthető itt) a későbbiekben szeretnék majd ezzel valamit kezdeni. Végül néhány statisztika:

Gyűjtemény (pecsételt) országonként

Gyűjtemény katalógusérték szerint

Borítékok, csomagolás

A régi futott leveleket nézegetve nagyon tetszettek a magukban is változatos és érdekes borítékok: erős, időtálló papír, majdnem mind nyomtatott vagy selyempapír béléssel. A bélyeg- és képeslapcsere miatt elég sok levelet küldünk mostanában, és nem tetszettek a papírboltban kapható borítékok. Elegáns borítékot béléssel nagyon nehéz kifogni, és ha van is, nagyon drága (100 forintos nagyságrend). Ezért elkezdtem keresni a levelezésre, bélyegküldésre “ideális” borítékot :)

Méret

A fogalmakról (pl. mi a különbség a boríték és tasak között, illetve milyen méretsorok – szabvány méretek vannak) itt lehet részletesen olvasni.

Ami nekem fontos volt: olyan méretet találni, ami a postai üzletszabályzathoz is passzol (a szabványméretű és súlyhatár alatti borítékok feladása lényegesen olcsóbb):

A szabvány levél mérete 114 mm x 162 mm vagy 110 mm x 220 mm (+/- 10 mm) lehet, ez az LC6 illetve LA4 méret. (Az előbbi méret a leggyakoribb, kisméretű boríték, a másik a hosszúkás “számlaboríték”, aminek ablakos változatával nagyon gyakran találkozik mindenki). Szabványméretű levélhez nekem a LA4 volt a szimpatikusabb az arányai miatt.

Ennél nagyobb méretre is szükség lehet persze, az ilyen borítékok feladásánál már a súly számít (a nagyon különleges alakú vagy nagyméretű leveleknél érdemes megnézni a posta üzletszabályzatát).

Minőség

Fontos szempont, hogy a boríték védje is a tartalmát, legyen tartása. Alkalmi bélyegeket szoktam használni bérmentesítésre, és a mai alkalmi bélyegek általában jóval vékonyabbak, mint a forgalmiak, kicsivel több nedvesség hatására nemcsak a bélyeg, de a vékonyabb boríték is felhullámosodhat, ezért kicsit vastagabb, nagyobb grammsúlyú papírból készült borítékot szerettem volna.

Eredmény

Hosszú keresgélés után végül 3 különböző típusú Goessler borítékot sikerült beszerezni.

IMG_7458

224 x 114 mm méretű, 100 g/m2 grammsúlyú papírból készült, világosszürkés- barnás ragasztott bélésű boríték lett az egyik. A borítékzáró nyelve nyomott háromszög alakú, üresen is van tartása, kézbe véve is érezhetően “súlyosabb” darab, és még pont a szabványméreten belül van (a +/- 10 mm-el). Az ára is 20 Ft alatt van.

220 x 153 mm méretű, 100 g/m2 grammsúlyú papírból készült boríték, ez egy félbehajtott A4-es papírnál kicsit nagyobb, az előbbinél jóval nagyobb nyelvvel.
IMG_7454
IMG_7455

Ha ezekben a borítékékokban bélyeget, vagy gyűrődésre érzékenyebb tartalmat küldünk nem árt valamivel merevíteni a borítékot. Lehet valamilyen duplex vagy triplex kartont vásárolni és méretre vágni vagy vágatni, de erre a célra tökéletesen megfelelnek pl. a mozikban fellelhető free cardok is. :)

Nagyobb méretű levelekhez beszereztem egy A4-es méretnél nagyobb 324 x 229 mm méretű, 120 g/m2-es fehér papírból készült, karton hátoldalú borítékot is. Ez az egy kicsit melléfogás volt, mert ez a méret pl. bélyeg vagy képeslap küldéséhez túl nagy és nehéz, ívekhez meg túl kicsi.

IMG_7462

Csomagolás

IMG_7457

A boríték, és az esetleges plusz merevítés sem elég védelem, ezért főleg postatiszta bélyeget érdemes még külön becsomagolni, védeni a pára és nedvesség ellen. Erre a célra tökéletesek a pergamenszerű papírból készült kis tasakok (Ilyen anyagból készült elválasztó lap van a bélyegalbumok oldalai között: zsírálló, áttetsző, vékony).

IMG_5451

Cseh Köztársaság, 2004 – Papagájok kisív

2004. szeptember 8-án jelent meg ez a gyönyörű cseh kisív:

CR-PARROTS-MS-S

A cseh és szlovák alkalmi bélyegekre jellemzően kombinált metszetmélynyomással (fekete és világosbarna) és színes ofszetnyomással készült:

CR-PARROTS-MS-D

A kiadáshoz igényes FDC-k és CM-ek is készültek:

A 12 koronás bélyegen hullámos papagájok láthatók (Melopsittacus undulatus). Az Ausztráliában őshonos madár a leggyakoribb fogságban tartott papagájfaj.

FDC
CR-PARROTS-FDC01

CM
CR-PARROTS-CM01-S

A 14 koronás bélyegen álarcos törpepapagájok vannak (Agapornis personatus), Afrikában őshonosak.

FDC
CR-PARROTS-FDC02

Az FDC részlete
CR-PARROTS-FDC02-D

CM
CR-PARROTS-CM02-S

A 16 koronás bélyegen örvös sándorpapagájokat láthatunk (Psittacula krameri) Bár Európában nem őshonos, több országban is nagyobb populációk élnek a szabadban.

FDC
CR-PARROTS-FDC03

CM
CR-PARROTS-CM03-S

A legmagasab névértékű, 20 koronás bélyegen egy zöldszárnyú ara látható (Ara chloropterus)

FDC
CR-PARROTS-FDC04

CM
CR-PARROTS-CM04-S

A CM hátoldala
CR-PARROTS-CM01B

Németország, 1930-as évek, csőpostával továbbított levelek

Három Berlinben feladott, városon belül csőpostával továbbított levél Ausztriába. Érdemes megnézni a az érkezési pecséteket, a második levélnél elég jól olvasható.
Scan 2
Scan 4
Scan 3
Scan 6
Scan 7
Scan 8

A National Geographic oldalán egy érdekes rövid cikk: Hogy működött a csőposta? címmel. Angolul a wikipedia oldala jó áttekintés.