Svájci bélyegkatalógusok 2 – Zumstein

Három rendszeresen megjelenő svájci ország-katalógusról tudok:

• ZUMSTEIN – Zumstein Schweiz Liechtenstein [2009]
• SBK – Schweizer Briefmarken Katalog [2009]
• MICHEL – Michel Schweiz/Liechtenstein-Spezial [2009]

A Zumsteinnek az évente megjelenő katalógusa mellett van egy külön kétkötetes katalógusa is: Zumstein Spezialkatalog Schweiz. Ez utoljára 2000-ben jelent meg.

A 2009-es Zumstein katalógus Svájc, Liechtenstein, és az ENSZ genfi székhelyének kiadott bélyegeit tartalmazza. Kis, kézreálló kiadvány, színkódos szekciókkal (a lapok széle is színes), minden bélyegről méretarányos kép 75%-ban. A Michellel ellentétben nem csak a bélyegképet, hanem a fogazatot is ábrázolják a színes képek.

Katalógusszám

A Zumstein saját katalógusszámokat használ (ezt licenszeli az SBK is). A számozás szekciónként újrakezdődik, pl külön szekció a Pro Juventute, Pro Patria, egyéb feláras bélyeg, légipostabélyegek, stb. Ízlés dolga, ki mennyire szereti ezt a megoldást (kétségtelenül van előnye is): de van egy nagy hátránya is, sokkal nehezebb a hivatkozás, hiszen a Zumstein katalógusszám mellett még a szekció neve is kell az egyértelmű azonosításhoz. Ez pl. a Scott világkatalógusban szerencsésebben van megoldva, mert bár ott is újraindul a számozás szekciónként, de a szekciót egy betű jelöli a katalógusszámban.

A saját katalógusszám mellet fel vannak tüntetve a Michel számok is, illetve a katalógus végén egy Zumstein – Yvert fordítótábla is van.

Árak

A katalógus a postatiszta, pecsételt, levél illetve FDC árakat közöl, a korábbi bélyegeknél ennél több szempont szerint is. Inkább Michel-hez van közelebb az árképzés, mint a Scotthoz (amiben jóval alacsonyabbak általában a feltüntetett katalógusértékek).

Ami tetszik

• Van hozzá cd-rom, saját programmal, ami tartalmazza a teljes katalógus anyagát (néha még bővebb is), elvileg a saját gyűjtemény nyilvátartására is alkalmas, és Windows + OS X (!) alatt is működik. Sajnos a megvalósítás szinte használhatatlanná teszi, elképesztően lassú (valamilyen Adobe Directorral gyártott alkalmazás lehet, amit nagyon szeretnek a katalóguskészítők), működése egyik rendszeren (Win/OSX) sem szabványos. Igazából ez a pont mehetett volna az “ami nem tetszik” alá is.
• A kétnyelvűség mellett (német/francia) angol-német-francia szótár, angol nyelvű bevezető és jelmagyarázat is van a könyvben.
• Külön értékeli az összefüggéseket.
• Kétféle kivitelben is lehet kapni, kötött, illetve gyűrűs változatban.

Ami nem tetszik

• Jópár elírást szúrtam ki.
• A katalógus felépítése a szekciónként újrakezdődő számozás miatt kicsit nehézkes.
• Sokszor az illusztráció és a bélyeg ismertetése elcsúszik egymástól, külön oldalra, így lapozgatni kell.
• Nagyon vékony a papír.

Korábban:

• Svájci bélyegkatalógusok 1 – világkatalógusok

Svájci bélyegkatalógusok 1 – világkatalógusok

Egy kisebb svájci országgyűjtemény rendszerezéséhez elég lehet egy világkatalógus vonatkozó részeit használni. A legelterjedtebb, egész világot lefedő katalógusok közül célszerű olyat választani, ami hosszú távon is használható lesz. A nagy katalógusok saját katalógusszámokat használnak: az árlisták, kereskedők, aukciók ezekre a katalógusszámokra hivatkoznak.

Német nyelvterületeken elsősorban a Michel, amerikában a Scott, francia területen az Yvert, Nagy-Britanniában a Stanley Gibbons katalógusokat használják. Magyarországon a Michel a legelterjedtebb. Sajnos nincs semmilyen általános kereszthivatkozás adatbázis, ami megfeleltetné egymásnak a különböző katalógusszámokat, de egyes katalógusok (főleg ország vagy motívumkatalógusok) licenszelik más katalógusok számozását is, így nem olyan rossz a helyzet. A legnagyobb világkatalógusok:

Michel

Német kiadó, ország- és motívumkatalógusok mellett világkatalógust is ad ki: ez utóbbi földrajzi bontású katalógus, a kötetek kontinens – régió – ország szerint szerveződnek. A világkatalógus mellett külön sok-kötetes Európa (mint kontinens) katalógusuk is van, az országok itt is földrajzi terület szerint csoportosítottak (pl Közép-Európa egy kötetben), Németország külön kötetben.

A katalógus többkötetes, vaskos, kisebb méretű, erősített puhafedelű kötetekből áll. A leírások részletesek, szinte az összes bélyeg színes ábrával illusztrált. Az árak Euróban vannak feltüntetve, a postatiszta és pecsételt bélyegekre, valamint FDC-kre külön (egyes országoknál a CTO bélyegek is külön vannak értékelve).

A Michel világkatalógusa nem jelenik meg minden évben. A katalógus online is elérhető előfizetőknek. Egyes kiadások angolul is megjelennek.

Scott

Évente megjelenő 6 kötetes, egész világot lefedő katalógus, az Egyesült Államokból. A kötetekben az országok ABC rendben szerepelnek (az első kötetben USA-val kezdve). A bélyegek azonosítását a sorból egy-egy jellemző bélyeg illusztrációja segíti, tehát jóval körülményesebb, mint a Michel katalógus. Az árak USD-ben vannak megadva, a Michel katalógus árai alatt vannak (általában). A Scott világkatalógus nem tüntet fel minden ország esetében árakat. A katalógus nagyméretű, vastag kötetekben jelenik meg, CD melléklettel (amin a kötet tördelt változata van, kereshető pdf formátumban).

Az évközben megjelent újdonságokról a Scott saját havilapjából lehet tájékozódni.

Stanley Gibbons

Angol kiadó, a katalógus érdekessége, hogy a Stanley Gibbons bélyegkereskedelemmel is foglalkozik, ezek az árak egyben az ő eladási áraik is. A katalógus online változata egy ingyenes regisztráció után elérhető, korlátozott adatokkal.

Yvert

Francia kiadású katalógus.

A katalógusok nagyon drágák, így egy sokkötetes világkatalógusra akkor érdemes beruházni, ha valaki tényleg egy világgyűjteményt épít. Országgyűjteményhez úgyis be kell szerezni előbb-utóbb egy részletesebb, csak az adott területtel foglalkozó katalógust.

Viszonylag olcsó megoldás lehet aukciókon használt, előző pár évből származó katalógust venni (az utóbbi évek bélyegeinek azonosításához pedig nyugodtan lehet használni az ingyenes wnsstamps-ot).

Ha pedig nem akarunk költeni katalógusra, akkor nem a legkényelmesebb, de ingyenes megoldás a Stanley Gibbons (regisztráció kell) és a wnsstamps kombinált használata.

Következő:

• Svájci bélyegkatalógusok 2 – Zumstein

Kiloware – kilós bélyegek

A kilós bélyegről gondolom mindenkinek Siv Widerberg Bélyeg c. verse jut eszébe:

Bélyeget gyűjtöttem.
Papa hozott egyszer egy kilót.
Azóta nem gyűjtök bélyeget.

Természetesen egy igazi bélyeggyűjtőt még 10 kiló sem tántoríthat el, sőt :) Pecsételt bélyegek gyűjtésének viszonylag olcsó – és izgalmas módja “kilós áru” (angolul kiloware) vásárlása: ez azt jelenti, hogy a bélyegeket ömlesztve, súlyra lehet megvásárolni pl. az ebayen, vagy más aukciós oldalakon, bélyegboltokban. Lehet kapni bélyegeket papír nélkül már eleve leáztatva, illetve papíron. Az utóbbit fogom részletezni.

Ki árul kilós bélyeget

• Külföldön teljen hétköznapi, hogy jótékonysági szervezetek levezési bélyegeket gyűjtenek. Az adományozók a saját levelezeikről letépett bélyegeket viszik be, zsákokban gyűjtik, a bélyegeket a jótékonysági szervezet munkatársai szelektálják (pl. külön a belföld, mondjuk Nagy-Britannia – külön az összes többi ország bélyege: világ) és kilónként árverésre bocsátják, vagy eladják kereskedőknek (csak érdekességképp: Nagy-Britanniában az angol bélyegeket kb. 1 GBP/kg áron).
• Természetesen bélyegkereskedők is vásárolnak / átvesznek bélyeget papíron (pl. nagy levélforgalomat bonyolító cégektől, ahol postai úton lehet rendelni, stb.) ezeket a bélyegeket válogatják (általában a jobb darabokat külön), csomagolják, és árulják.
• Árulnak kilós bélyeget a gyűjtők is: a saját megmaradt, kiválogatott anyagukat továbbadják.
• És ki lehet fogni apró oldalakon olyan tételeket, ahol valaki a saját levelezéséből származó bélyegeket árulja.

Mi van a csomagban

Kilós bélyeget venni mindig zsákbamacska. Fontos a forrás: az ebayen az eladók fel szokták tüntetni honnan származnak a bélyegek: pl. jótékonysági gyűjtésből (charity).

Az ilyen, első kézből származó ömlesztett kiloware a legnagyobb zsákbamacska, abban tényleg minden lehet: ha nincs átnézve (unpicked) egészen biztosan vannak benne sérült bélyegek, sok bélyeg papír nélkül, esetleg egész bélyegalbumból kitépett lapok, falcos bélyegek régi gyűjteményből, levélzárók, matricák, bármi, amire a gyűjtés során azt gondolták, hogy bélyeg. A bélyegek nagyrésze természetesen forgalmi bélyeg lesz, de azért kisebb százalékban valószínű az alkalmi, nagyobb névértékű bélyegek előfordulása is (5% fölött már jónak számít). De ez változó, akár egy eladó két csomagja is gyökeresen eltérhet. A gyűjtésekből származó bélyegeknél az a veszély is fennáll, hogy itt reciklálódik a gyűjtők által felhalmozott “szemét” – az ezerszer átválogatott forgalmi bélyegek adományként újra a körforgásba kerülhetnek.

A különböző szempontok szerint (pl. országonként, vagy motívumonként) szétválogatott bélyegeknél már sokkal kisebb lehet a szórás, és természetesen annak az (amúgy sem túl magas) esélye is, hogy “kincset” találunk. :) Ezeket a csomagokat már gondosan összeválogatták, sokszor mesterségesen állítva be az arányokat. De ha egy ország pecsételt bélyegeit gyűjtjük, akkor ez is nagyszerű módja lehet a kezdésnek. Amire figyelni kell, hogy milyen összetételű a csomag (ezt illik feltüntetni), például 1 kg magyar bélyeg csak antik bútorok és karácsonyi bélyegekkel – ez biztos jó vásár, de csak annak, aki székek bélyegeket gyűjt, nyomdai eltéréseket meg színváltozatokat, különböző bélyegzéseket keres. Egy országgyűjtemény alapjait nem lehet pár kiló forgalmi kilós áruból összehozni.

A magyar levélforgalom nagy részén – már amin van bélyeg – egyébként is szinte csak forgalmi bélyegek vannak. Itt talán még 5%-nál is alacsonyabb az alkalmi bélyegek felbukkanásának esélye. Vannak ilyen szempontból szerencsésebb országok is, ahol szinte az összes kiadott bélyeget arra használják, ami a célja: itt jó eséllyel bármi felbukkanhat levelezési anyagon.

A fent említett szempontok szerinti (ország, motívum) válogatásokon kívül sokszor “jobb” bélyegeket (magasabb névértékű, feláras, alkalmi) is árulnak külön: ezek természetesen drágábbak, de így nem kell megvenni a 10 dkg hasznos anyag mellé 90 dkg hordalékot.

Mire kell figyelni?

Ha aukciós / apró oldalon vásárolunk:

• meg lehet nézni az adott felhasználó értékelését / visszajelzéseit.
• általában meg lehet nézni a már létrejött, korábbi eladásokat: érdemes visszanézni, mennyit fizettek korábban a hasonló anyagért
• az ebayen pl. fontos, hogy mennyi a feltüntetett postaköltség. Óvakodni kell azoktól az eladóktól akik a tényleges postaköltségnél jóval nagyobb árat tüntetnek fel szállítási és csomagolási költség címén. De arra is figyelni kell, hogy ha lehet, elsőbbségi postázást kell kérni, különben akár hónapokig is eltarthat, amíg a csomag megérkezik.
• előnyben szoktam részesíteni azokat az eladókat, akik a levelet / csomagot igényesen, alkalmi bélyeggel bérmentesítik. Azt érdemes kerülni, aki a rozsdafoltos régi bélyegeit ragasztja (egy bélyeggyűjtőnek!) küldött levelére. Egy igényes bérmentesítés “visszahozza” a postaköltséget, a rozsdás bélyeg meg mehet a kukába.
• csak olyan bélyegcsomagot érdemes megvenni, ahol meg lehet nézni mi van a csomagban, ha más nem képen. Abban az esetben, ha a kép pl. homályos, vagy stock fotó (nem az aktuális csomag tartalmát mutatja) akkor még óvatosabban kell eljárni.
• fontos a hirdetés szövege. Például ha konkrét kb. katalógusár van feltüntetve, ami igen gyakori: ezzel végképp nem lehet mit kezdeni, egy nagy kupac forgalmi bélyeg esetén ez teljesen irreleváns információ.

sokszor ránézésre is megállapítható mennyi duplikációra lehet számítani a csomagban, ezt általában fel szokták tüntetni (light / heavy duplication)

Súly

Mivel a bélyegeket súlyra kell megvenni, nem mindegy, mennyi levélpapír kerül a bélyeggel együtt a csomagba: fel szokták tüntetni, hogy a bélyeg körbe van vágva ollóval (close cut), vagy sem (ilyenkor akár a levél fele is bele lehet tépve a csomagba), és hogy pl. a borítéknak csak a bélyeges oldalát kell kifizetni (on single paper), vagy mindkettőt – a legegyszerűbb ugyanis egyszerűen letépni a levél sarkát – ilyenkor a boríték hátsó fele is csak a súlyt növeli.

Bár előre nem lehet felkészülni rá, már én is megjártam azzal, hogy valakitől nedvesen érkeztek meg a bélyegek – a nedves papír nyilván súlyosabb, ami a kisebbik baj, de ez nagyon hamar be is dohosodik.

Az hogy hány darab bélyeg van egy kg-ban nagyon sok mindentől függ, az előbb felsoroltakon kívül például a bélyegek nagyságától, a papírtól: például attól is, mennyi képeslapról kivágott bélyeg került a csomagba (az ugye nehezebb). De egy kilogramban legalább 3500 darab bélyegnek kell lennie.

Ár

Mennyit érdemes fizetni egy kiló bélyegért? Az anyag összetételétől függően elmondható, hogy 1-3 forint / bélyeg árnál csak akkor érdemes többet adni a csomagért, ha tudjuk mi van benne és pont arra van szükségünk.

Kivételek természetesen vannak, pl. a fent említett válogatott alkalmi bélyegek, vagy “jobb” országok bélyegei. De arra lehet számítani, hogy a nekünk szükséges bélyegek eladása után kiválogatott maradékot már az általunk fizetett ár töredékéért sem lehet eladni.

Tippek

A különböző aukciós oldalakon problémás lehet a mindenféle mértékegység és pénznem közötti váltogatás. Ebben is segít a Google, elég a keresőbe beírni, hogy

1 lbs in kg

vagy

58 USD in HUF

sőt, akár számológépként is használható:

450 * 3.5

Svájc, 1932-1933 Tell bélyegek leveleken

1) Tell 30C Zumstein 160, Michel 169x 1932.06.06-án Asconában feladott levél Bécsbe

2) St. Gallenből Bécsbe küldött levél 1933.02.15-én. A bélyegek: a 10C-s Zumstein 184, Michel 204, a 20C-s Zumstein 174, Michel 206

3) 1933.02.13-án feladott levél, a Hotel Löwen, Grenchen levélpapírján. A bélyegzőn “AMBULANT – BAHNPOST” felirat olvasható. Az ambulant franciául, a bahnpost németül utal arra, hogy ez egy mozgó, vasúti bélyegzés. A svájci vasúttársaságok vonatjaihoz sokszor postai vasúti kocsikat is csatoltak. A kocsira szerelt postaládákon keresztül az állomáson álló vonaton is lehetett levelet feladni. Az így bedobott leveleket érvénytelenítették a számtalan formában létező vasúti bélyegzővel.

4) 1933.02.27-én Sargans-ban feladott levél a Café Régence levélpapírján

1932-es genfi leszerelési konferencia 10C+20C értékei futott leveleken

A sor második (Zumstein 186, Michel 251) és harmadik (Zumstein 187, Michel 252) értéke Bécsbe küldött leveleken.

1) 1932.07.11-én Luzernből Bécsbe küldött levél, az érkezési bélyegző szerint 13-án már Bécsben volt.

2) 1932.08.25-én St. Gallenből Bécsbe küldött levél

3) 1932.10.15-én Luzernből Bécsbe küldött levél

4) 1932.10.17-én Luzernből Bécsbe küldött levél a Hotel des Alpes borítékjában és papírján

1932-es genfi leszerelési konferencia 30C értéke futott leveleken

Az 1932-es genfi leszerelési konferenciára megjelent bélyegsor negyedik értéke – 30C Zumstein 188, Michel 253 futott leveleken.

1) 1932.06.12. [Luzernből] Bécsbe

2) 1932.?.13. Luzernből Bécsbe

3) 1932.06.16. Zürichből Bécsbe

4) 1932.06.11. Ilanzból Bécsbe

5) 1932.08.22. Luzernből Bécsbe

6) 1932.07.10. Luzernből Bécsbe

7) 1933.02.03 Luzernből Bécsbe, a luzerni Hotel St. Gotthard Terminus levélpapírján és borítékjában

8) 1932.08.20. Luzernből Bécsbe a Hotel des Alpes levélpapírján és borítékjában

Svájc, 1933 expressz levél Zürichből Bécsbe

1933.02.17-én, Zürichben feladott expressz levél Bécsbe. A pecsétoldalon két érkezési bélyegzés: másnap 18-án egy WIEN 1, 19-én MAUER bei WIEN postahivatal bélyegzőivel (az Anton Krieger utca itt van). A levelet Café Régence zürichi kávéház levélpapírjára írták.

A bélyeg 90C-s Zumstein 163, Michel 194, a Wappenschild sor első értéke.

Svájc, 1932 levelek Bécsbe

Mindkét levél a Hotel des Alpes Luzerni szálloda borítékjában és levélpapírján. A bélyeg (Zumstein 193, Michel 261), Emil Welti svájci politikust ábrázolja.

1) 1932.07.22-én Luzernből Bécsbe küldve.

2) Szintén 1932-ben, Luzernből Bécsbe küldve

Svájc, 1932-33 értéklevelek Bécsbe

Négy értéklevél Svájcból bécsbe küldve. Az értéklevél (wertbrief / declared value letter) okmányokon kívül papírpénzt tartalmazhatott, pénzérméket nem, az értéket a borítékon fel kellett tüntetni (a postán a súlyt is feltüntették). A borítékokat (akárcsak ma az értéknyilvánított leveleknél) lezárták (itt viaszpecséttel).

1) 1932.10.12-én feladott expressz-értéklevél, Luzernből [a Hotel des Alpes szállodából] Bécsbe. A bélyeg Zumstein 165, Michel 196x (Wappenschild / Coat of Arms) forgalmi, 1 frank 50 centimes névértékű bélyeg. A forgalmi sor 4 értékéből ez a harmadik.

2) 1933.01.31-én Luzernből Bécsbe küldött expressz értéklevél. Ezen érkezési bélyegzés is van a pecsétoldalon, 1933.02.02-án érkezett meg Bécsbe.

3) 1932.11.30-án Luzernből Bécsbe küldött expressz értéklevél, 1932.12.02-án érkezett meg Bécsbe. A magasabb érték miatt itt már 2 frankos bélyeggel bérmentesítették a levelet (Zumstein 166, Michel 197x)

4) A negyedik levél egy nem expressz értéklevél, 1933.01.26-án lett feladva, Bécsbe 01.28-án ért, két bélyeggel bérmentesítve. A 10C-s bélyeg Zumstein 184, Michel 204, az 1 frankos az 1932-es genfi leszerelési konferenciára kiadott sor utolsó értéke: Zumstein 190, Michel 255.

Ívértéktelenített (CTO) bélyegek

A papagájos bélyeggyűjteményünk építgetésekor kezdett foglalkoztatni, hogy mit lehet tudni azokról a pecsételt bélyegekről, amiket általában bélyegcsomagokban árulnak, a bélyeg jó állapotú, a bélyegzés szabályos, nem elkenődött, és a bélyeg gumizása is ép – tehát ezek a bélyegek nyilvánvalóan nem futott levelekről lettek leáztatva.

Az angol nyelvű cikkekben ezeket a bélyegeket általában CTO (cancelled to order) néven emlegetik, bár ez a megnevezés kicsit zavaró. Az IBK fórumában fel is tettem a kérdést, hogy mit lehet a CTO bélyegekről tudni, és a fogalmak tisztázása után érdekes válaszokat kaptam. Közben a Bélyeglexikonban is megtaláltam a megfelelő szócikket és a Magyar bélyegek monográfiája is ír a témáról. :)

Ívértéktelenítés

Az ilyen bélyegek neve: ívértéktelenített bélyegek. Ezek általában gyűjtői célra készülnek, egész íveket értéktelenítek bélyegzéssel, esetleg nyomdai úton. A bélyegek gumizása legtöbbször ép, bár az is előforul, hogy ezek az ívek nem is kapnak gumizást.

Ívértéktelenített bélyegeket többféle okból állíthattak elő a postaigazgatások: a fő cél (a jó üzlet után persze) a gyűjtői igények kielégítése, esetleg megmaradt, forgalomból kivont készletek értékesítése. Ezeket a bélyegeket általában jóval névérték alatt értékesítették. Gyűjtői szempontból vonzó a jó állapotú bélyeg, szép pecsételés, az olcsó ár, a könnyű beszerezhetőség. Ez egyben az ívértéktelenített bélyegek értékét is meghatározza: sokkal kevesebbre értékelt egy ilyen bélyeg, mint egy valóban futott. Ez a módszer ráaadásul mint kiderült, a rövid távú haszon mellett nagyobb károkat is okozott az ezzel élő postaigazgatásoknak: negatív hatással volt a postatiszta és valódi futott bélyegek árára is.

Van azonban olyan gyakorlat is, ami már közelebb áll a CTO (cancelled to order) fogalmához és a szívességi bélyegzéshez: amikor a postaigazgatás szolgáltásként árul pecsételt bélyegújdonságokat is: a módszer és a végeredmény sokszor hasonlít az ívértéktelenített bélyegekhez, de nem “inflálja” úgy az adott ország bélyegkiadását, mert ezeket a bélyegeket névértéken árulják, így nem fenyeget az a veszély, hogy az olcsó filléres bélyegek elárasztják a piacot és elriasztják a gyűjtőket az adott ország bélyegeitől. Más kérdés, hogy ezeken a bélyegeken is látszik, hogy nem futott postai bélyegek. (Ilyen szolgáltatást nagyon sok postaigazgatás nyújt, pl. Svájc)

Ívértéktelenített bélyeget nem mindig egyszerű felismerni: sokszor ép a gumizás, a bélyegzés szabályos, de ez sem mindig igaz. Például Csehszlovákiában a valódi postai pecsételésre nagyon hasonlító, szabálytalanabb bélyegzést is használtak. A nyomdai úton előállított bélyegzés könnyen felismerhető. Mivel nem minden esetben lehet megállapítani, hogy milyen úton lett a bélyeg értéktelenítve, támpont lehet, hogy milyen postaigazgatások éltek ezzel a lehetőséggel. Az országoknak ez a köre általában megegyezik a nagyszámú motívumbélyeget kiadó országokéval: a bélyegkiadás jó üzlet, ennek egy másik egyszerű bevételi forrása a népszerű motívumok tömeges kiadása. Az IBK fórumhozzászólása alapján egy nem teljes lista:

Európában Lengyelország, Románia, NDK, Szovjetunió, Amerikában Kuba, Paraguay, Közép-Amerikában szinte minden ország, Afrikában Egyenlítői Guinea, Kongó, Közép-Afrikai Köztársaság, és általában a Közép-afrikai, Guineai-öböl menti országok, Ázsiában az Arab Emirátusok (Ajman, Sharjah, Dubai stb.), Yemen, távolabb Mongólia, Vietnam, aztán a volt szovjet köztársaságok: Azerbajdzsán, Moldova, Kirgizsztán, gyakorlatilag valamennyi nagy mennyiségben ontja, Oroszországgal együtt, aztán Óceániában szinte mindegyik parányi szigetecske (Vanuatu, Aitutaki stb.), még önálló államnak sem kell lennie, elég, ha valami autonómiája van. Legalább 50, de lehet, hogy sokkal több országgal kell vigyázni emiatt.

Magyar Posta

Magyarország szintén érintett volt az ívértéktelenített bélyegek kiadásában. Erről a Monográfia részletesen, több oldalon ír (V. kötet, 345-348). Egy rövid összefoglaló:

• A kiadás okaként a magyar bélyegek propagálását, gyűjtői célok kielégítését jelölik meg (eredeti előállítási formájában lehessen tanulmányozni a bélyegeket).
• 1950. Felszabadulás II. volt az első olyan kiadás, ahol ezt alkalmazták, és elvileg 1991-ig volt ez gyakorlat.
• A Monográfia szerint a hivatalos példányszámba beletartoztak ezek a bélyegek is. A példányszámokat a teljes sorra adták meg, de a kisebb címletek nagyságrendekkel nagyobb példányszámban készültek!
• “Az első időkben bélyegzésre a posta értékcikkraktárának bélyegzőjét, majd később a Magyar Filatélia V. és egyes nagyobb vidéki városok – főként a postaigazgatóságok székhelyein – l sz. postahivatalok bélyegzőit, a forgalmi és portó bélyegeknél főként helységnév és kelet nélküli gépi bélyegzéseket alkalmaztak.”
• A Monográfia szerint az előrepecsételten előállított bélyegek sokszor nem különböztethetők meg a postailag felhasznált, leáztatott példányoktól.

A technika később persze sokat változott, az enyvezés elmaradása után a kézi bélyegzést felváltotta a nyomdai úton előállított bélyegzés. Ez utóbbi általában jól felismerhető, de a korábbi kézzel bélyegzett példányoknál mindenképpen lesznek az ívben olyan bélyegek, amiknél nehéz megállapítani a bélyeg eredetetét. Ez sajnos még rosszabb, mintha egyértelműen elkülönülnének az ilyen bélyegek, hiszen a valóban postailag felhasznált bélyegekre is rossz fényt vet.

Értéke

A nagyobb katalógusok közül pl. a Scott kitér az egyes országok ismertetésénél a CTO bélyegekre is, és jelzi, hogy katalógusárakat hogyan kell értelmezni. Más katalógusok pl. a Michel egyes esetekben külön oszlopban közli a CTO bélyegekre vonatkozó árakat. Természetesen a katalógusárak jelen esetben főleg nem sokat jelentenek, az ilyen bélyegeket általában nagyon olcsón, ívekben, vagy bélyegcsomagokban lehet beszerezni, és megbecsülésük alacsony.

Végezetül: a CTO bélyegek nagyon jók arra, hogy értékelni tudjunk egy valódi postailag futott bélyeget, ahol sokszor több tucat példány kell, hogy megtaláljuk a megfelelő állapotú, ízlésünknek és érdeklődésünknek megfelelő bélyegzéssel rendelkező példányt. Bélyegzett bélyeget gyűjteni sokkal nagyobb kihívás, mint postatisztát :)

További olvasnivalók

• Postage stamps that are canceled-to-order
• IBK fórum
• A magyar bélyegek monográfiája / [kiad. a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége] 5., Magyar postabélyegek és postai bérmentesítés a felszabadulás után, 1967
• Bélyeglexikon / a szerkbiz. elnöke Surányi László, 1988