Madár motívum

A madár az egyik legnépszerűbb bélyegkép téma, több mint 27000 olyan bélyeg van, amin a madár a fő motívum, és nagyságrendileg legalább ennyi olyan, amin a madár motívum valamilyen stilizált formában jelenik meg (a békegalambtól kezdve a címermadarakig). Nagy könnyebbség, hogy több nyomtatott és online katalógus is segít a keresgélésben, a bélyegek és a madárfajok azonosításában:

• Michel Vögel Europa 2011 Színes, nyomtatott katalógus CD melléklettel. A motívumkatalógus – külön havi előfizetéssel – a Michel Online szolgáltatásán belül is elérhető. (Mintaoldal)
• Ha a Michel Online szóba került: segítség a bélyegek azonosításában a prémium havi előfizetés, ahol ország, évszám, katalógusszám mellett névérték és téma alapján is lehet keresni. Bár a Michel Online adatbázisa sokszor nagyon hiányos, és a képek is rossz minőségűek (néha kivehetetlen mit ábrázol) mégis jól jön pl. a madárfaj latin neve alapján keresés.
• Régebbi kiadású motívumkatalógusok, pl. Domfil, Stanley Gibbons, de a legtöbb nagy katalóguskiadónak van valamilyen saját tematikus katalógusa is.
• birdtheme.org – az egyik legteljesebb online forrás, színes képekkel, katalógusszámokkal (minden nagyobb katalógus), és madárhatározóval
• Ezen kivül több madár motívummal foglalkozó oldal is van, részletes lista itt.

Ezek közül a Michel online katalógusát (csak a prémium változat), és birdtheme.org oldalt szoktam használni.

Postatiszta bélyegek

A postatiszta bélyegek gyűjtését egy idő után kicsit unalmasnak találtam :) Mivel viszonylag jól körülhatárolható milyen bélyegek hiányoznak a gyűjteményből, ez csak vásárolgatás, izgalmat maximum az okozhat, hogy milyen állapotban és mennyiért sikerül megvásárolni egy bélyeget.

De leginkább az zavart, hogy nagyon sok “bélyegért” sajnáltam pénzt kiadni. Érdemes megnézni a legtöbb madaras bélyeget kiadó ország listáját, jól látszik, hogy olyan országokban adják ki ezeket a bélyegeket, ahol ezek sose látnak borítékot, kizárólag gyűjtői célokat szolgálnak (ez a kisebb baj), erősen megkérdőjelezhető esztétikai minőségben (ez a nagyobb).

Mindenesetre, hogy ezen a kellemetlenségen túltegyem magam, inkább olyan bélyegekre koncentrálok, amik láttak postát, és borítékot: egy pecsét még egy csúnya bélyeget is érdekessé tud tenni. :)

Pecsételt bélyegek

A fenti okok miatt a pecsételt bélyegek közül nem gyűjtöm a CTO / ívértéktelenített bélyegeket. A motívum bélyegek piacát egyértelműen az ilyen bélyegek uralják. Sokszor nem is olyan egyértelmű megállapítani egy bélyegről, hogy az valóban futott-e, én azt az egyszerű módszert szoktam alkalmazni, hogy ami pecsételt, és megvan az eredeti gumizása, azt nem gyűjtöm. Szintén nem gyűjtöm azokat a bélyegeket se, amiken látszik, vagy amikről biztosan tudom, hogy valamilyen ívértektelenítéssel készültek. De gyűjtöm pl. az alkalmi pecséttel rendelkező bélyegeket, és az elsőnapi borítékokról leáztatott bélyegeket (én persze nem teszek ilyet :). Ezek nem szigorú szabályok, ha valami tetszik, akkor azt el szoktam tenni :)

Maradnak a valóban futott, levélről leáztatott bélyegek. Ugyan a pecsételt bélyegek katalógusára legtöbbször alacsonyabb, mint a postatisztáé, de sokkal nehezebb összeszedni egy nagyobb sort pecsételten, mint postatisztán (hisz utóbbit “csak” meg kell vásárolni). A postai futás során a bélyegek egy része megsérül, a pecsételés elkenődik, legnagyobb része kukába kerül, és a maradékból – legalábbis eddig ez a tapasztalat – nem könnyű egy szép példányt a gyűjteménybe tenni. Kivételek persze vannak, főleg madaras forgalmi bélyegekből nagyon egyszerű pár száz darabos gyűjteményt összeszedni rövid idő alatt. Belgiumban, Írországban nagyobb forgalmi sorok ábrázolnak madarakat, ezeknek rengeteg variációja van, amikhez viszonlyag könnyű hozzájutni. De a madaras alkalmi bélyegeket futottan még megvásárolni sem egyszerű.

Képeslapok, borítékok

Szebben, madaras bélyeggel bérmentesített borítékokat el szoktam tenni, FDC-t csak futottan, és újabban képeslapokat is. Ez egy kicsit nyitottabb terület, hiszen a képeslapokról (főleg a maiakról) semmilyen katalógus vagy fogódzó nincs, így ez másképp érdekes, mint a bélyeggyűjtés.

A gyűjtemény gyarapítása

Hogyan lehet pecsételt bélyegekhez hozzájutni? Nem könnyen, legalábbis nekem még nem sikerült olyan egyszerű módot találni, amitől elment volna a kedvem :) Lehet kapni mindenféle motívum bélyegcsomagokat – ezek CTO bélyegek, nem jönnek szóba. A legtöbb aukciós oldalon (ebay, delcampe, vatera), aukción szintén főleg CTO bélyegeket árulnak motívum bélyegként, vagy ritkább esetben nagyobb madaras forgalmi sorokból származó bélyegeket. Érdemes megnézni pl. a Delcampe tematikus madarak részét. Vásárolni azért nem könnyű, mert vagy nem nagyon lehet hozzájutni egy egzotikusabb ország motívumbélyegéhez sehonnan (legyen akármilyen alacsony a katalógusértéke), vagy igen (pl bélyegkereskedőktől), csak igen drágán. (Igaz, hogy ezt a bélyegkereskedős témát még nem vizsgáltam meg annyira alaposan.)

Kilós bélyegek

Ami marad, az a csere, vagy a vadászgatás. Nekem legjobban az a módszer jött be, hogy jó minőségű kilós bélyegekből válogatom ki magamnak a madaras bélyegeket, a többit pedig elcserélem (próbálom elcserélni). Itt a kihívás jó kilós csomag megtalálása. A kilós bélyeg tartalma minden esetben szerencsefüggő is, de ha a madarakra koncentrálunk, akkor persze jobb eséllyel találunk madaras bélyeget olyan országcsomagokban, amiknek egyébként is sok madaras bélyege van, főleg forgalmiak (a forgalmi bélyegek nemegyszer ritkábbak és magasabb katalógusértékűek, mint az alkalmiak). Néhány szám, azokról az országokról, amiket utoljára átnéztem az utóbbi pár hónapban (nyilván ezekből a számokból semmilyen általános következtetést nem lehet levonni, csak érdekességképpen):

Ami általánosságban igaz: 10 dkg papíros bélyeg kb 350-400 darab (ez függ attól, hogy mekkorák a kivágások, szimpla papíron, vagy dupla papíron van a bélyeg, mennyi benne a képeslapdarab, attól is függ, hogy milyen méretű bélyegeket használnak az adott országban, stb.). Ahol több van 10 dkg-ban, pl. itt Uruguay, az azért van, mert sok papír nélküli bélyeg volt benne (ez általában gyűjteménymaradék, nem túl izgalmas, főleg “junk”). A fenti országok közül a legjobb Bolívia és Zambia volt. Egyrészt látszott, hogy ezt nem “helyben” hanem egy másik kontinensen gyűjtötték, ezért jobbára magasabb névértékű, ritkább bélyegek voltak benne, másrészt jobb időszakok voltak túlsúlyban (90-es évek). Az egzotikusabb (dél-amerikai, afrikai) országokban elég sok ritkább, és jobb bélyeget is találtam (a legjobb darabok katalógusértéke 20-40-80 EUR). Ennek a módszernek a hátránya, hogy óriási (kezelhetetlen) mennyiségű csereanyag keletkezik, és a válogatás, tárolás sem egyszerű.

Csere

Nem túl régóta foglalkozok bélyegekkel, ezért az elején kicsit meglepődtem, mert a “csere” nem pont azt jelenti, ami erről az embernek eszébe jut. A csere általában eladást jelent, a cserenap pedig börzét, ahol pénzért lehet vásárolni, és eladni. Ennek gondolom az az oka, hogy egy valódi cseréhez, amikor bélyeget cserélünk bélyegre két olyan fél kell aki rendelkezik egy valamennyire kompatibilis csereanyaggal. Ez ritka, hiszen mindenki mást területet gyűjt. Bár eladni, és vásárolni egyszerűbb, a csere pedig macerásabb, azért inkább az utóbbival szeretnék foglalkozni.

Akit érdekelne a csere, és vannak nem CTO pecsételt madaras bélyegei, keressen nyugodtan :) Cserélni az alacsonyabb katalógusértékű bélyegeket darabra 1:1-ben szoktam beszkennelt kép alapján (így a legegyszerűbb), a jobb darabokat katalógusérték alapján. Ezeket nem szoktam feltenni a bélyegcsere oldalamra, de jobb madaras bélyegekért jobb katalógsértékű pecsételt bélyegeket is tudok ajánlani (madár motívummal, illetve vegyesen Peru, Bolivia, Afrika, skandináv országok).

A madár motívum gyűjteményem állapota

Jelenleg kb 1500 pecsételt madaras bélyegem van, 3 db 60 oldalas albumban, (kicsivel kevesebb postatiszta 2 db 60 oldalas berakóban), kontinensenként és országonként rendezve. Ez még mindig csak 5-6%-a az összes madaras bélyegnek, így van még mit csinálni :)

A bélyegek mellé fel szoktam írni egy kis papírdarabra a kiadás évét, katalógusszámot, és általában a kb. katalógusárat is (ha későbbiekben cserepéldányom is lesz, egyszerűbb így). Az adatokat saját adatbázisban tárolom, próbáltam úgy megoldani, hogy a lehető legkevesebb adminisztrációval a lehető legtöbb szempontból lekérdezhetőek legyenek ezek az adatok – egyszerűbb így hiánylistát kezelni, és úgy is tudom rendezni a gyűjteményem, ahogy egyébként fizikailag nem (pl. fajok szerint). Jelenleg egy minimális nyilvános felülete van ennek (megtekinthető itt) a későbbiekben szeretnék majd ezzel valamit kezdeni. Végül néhány statisztika:

Gyűjtemény (pecsételt) országonként

Gyűjtemény katalógusérték szerint

• ZUMSTEIN – Zumstein Schweiz Liechtenstein [2009]
• SBK – Schweizer Briefmarken Katalog [2009]
• MICHEL – Michel Schweiz/Liechtenstein-Spezial [2009]

A Zumsteinnek az évente megjelenő katalógusa mellett van egy külön kétkötetes katalógusa is: Zumstein Spezialkatalog Schweiz. Ez utoljára 2000-ben jelent meg.

A 2009-es Zumstein katalógus Svájc, Liechtenstein, és az ENSZ genfi székhelyének kiadott bélyegeit tartalmazza. Kis, kézreálló kiadvány, színkódos szekciókkal (a lapok széle is színes), minden bélyegről méretarányos kép 75%-ban. A Michellel ellentétben nem csak a bélyegképet, hanem a fogazatot is ábrázolják a színes képek.

Katalógusszám

A Zumstein saját katalógusszámokat használ (ezt licenszeli az SBK is). A számozás szekciónként újrakezdődik, pl külön szekció a Pro Juventute, Pro Patria, egyéb feláras bélyeg, légipostabélyegek, stb. Ízlés dolga, ki mennyire szereti ezt a megoldást (kétségtelenül van előnye is): de van egy nagy hátránya is, sokkal nehezebb a hivatkozás, hiszen a Zumstein katalógusszám mellett még a szekció neve is kell az egyértelmű azonosításhoz. Ez pl. a Scott világkatalógusban szerencsésebben van megoldva, mert bár ott is újraindul a számozás szekciónként, de a szekciót egy betű jelöli a katalógusszámban.

A saját katalógusszám mellet fel vannak tüntetve a Michel számok is, illetve a katalógus végén egy Zumstein – Yvert fordítótábla is van.

Árak

A katalógus a postatiszta, pecsételt, levél illetve FDC árakat közöl, a korábbi bélyegeknél ennél több szempont szerint is. Inkább Michel-hez van közelebb az árképzés, mint a Scotthoz (amiben jóval alacsonyabbak általában a feltüntetett katalógusértékek).

Ami tetszik

• Van hozzá cd-rom, saját programmal, ami tartalmazza a teljes katalógus anyagát (néha még bővebb is), elvileg a saját gyűjtemény nyilvátartására is alkalmas, és Windows + OS X (!) alatt is működik. Sajnos a megvalósítás szinte használhatatlanná teszi, elképesztően lassú (valamilyen Adobe Directorral gyártott alkalmazás lehet, amit nagyon szeretnek a katalóguskészítők), működése egyik rendszeren (Win/OSX) sem szabványos. Igazából ez a pont mehetett volna az “ami nem tetszik” alá is.
• A kétnyelvűség mellett (német/francia) angol-német-francia szótár, angol nyelvű bevezető és jelmagyarázat is van a könyvben.
• Külön értékeli az összefüggéseket.
• Kétféle kivitelben is lehet kapni, kötött, illetve gyűrűs változatban.

Ami nem tetszik

• Jópár elírást szúrtam ki.
• A katalógus felépítése a szekciónként újrakezdődő számozás miatt kicsit nehézkes.
• Sokszor az illusztráció és a bélyeg ismertetése elcsúszik egymástól, külön oldalra, így lapozgatni kell.
• Nagyon vékony a papír.

Korábban:

• Svájci bélyegkatalógusok 1 – világkatalógusok

Német nyelvterületeken elsősorban a Michel, amerikában a Scott, francia területen az Yvert, Nagy-Britanniában a Stanley Gibbons katalógusokat használják. Magyarországon a Michel a legelterjedtebb. Sajnos nincs semmilyen általános kereszthivatkozás adatbázis, ami megfeleltetné egymásnak a különböző katalógusszámokat, de egyes katalógusok (főleg ország vagy motívumkatalógusok) licenszelik más katalógusok számozását is, így nem olyan rossz a helyzet. A legnagyobb világkatalógusok:

Michel

Német kiadó, ország- és motívumkatalógusok mellett világkatalógust is ad ki: ez utóbbi földrajzi bontású katalógus, a kötetek kontinens – régió – ország szerint szerveződnek. A világkatalógus mellett külön sok-kötetes Európa (mint kontinens) katalógusuk is van, az országok itt is földrajzi terület szerint csoportosítottak (pl Közép-Európa egy kötetben), Németország külön kötetben.

A katalógus többkötetes, vaskos, kisebb méretű, erősített puhafedelű kötetekből áll. A leírások részletesek, szinte az összes bélyeg színes ábrával illusztrált. Az árak Euróban vannak feltüntetve, a postatiszta és pecsételt bélyegekre, valamint FDC-kre külön (egyes országoknál a CTO bélyegek is külön vannak értékelve).

A Michel világkatalógusa nem jelenik meg minden évben. A katalógus online is elérhető előfizetőknek. Egyes kiadások angolul is megjelennek.

Scott

Évente megjelenő 6 kötetes, egész világot lefedő katalógus, az Egyesült Államokból. A kötetekben az országok ABC rendben szerepelnek (az első kötetben USA-val kezdve). A bélyegek azonosítását a sorból egy-egy jellemző bélyeg illusztrációja segíti, tehát jóval körülményesebb, mint a Michel katalógus. Az árak USD-ben vannak megadva, a Michel katalógus árai alatt vannak (általában). A Scott világkatalógus nem tüntet fel minden ország esetében árakat. A katalógus nagyméretű, vastag kötetekben jelenik meg, CD melléklettel (amin a kötet tördelt változata van, kereshető pdf formátumban).

Az évközben megjelent újdonságokról a Scott saját havilapjából lehet tájékozódni.

Stanley Gibbons

Angol kiadó, a katalógus érdekessége, hogy a Stanley Gibbons bélyegkereskedelemmel is foglalkozik, ezek az árak egyben az ő eladási áraik is. A katalógus online változata egy ingyenes regisztráció után elérhető, korlátozott adatokkal.

Yvert

Francia kiadású katalógus.

A katalógusok nagyon drágák, így egy sokkötetes világkatalógusra akkor érdemes beruházni, ha valaki tényleg egy világgyűjteményt épít. Országgyűjteményhez úgyis be kell szerezni előbb-utóbb egy részletesebb, csak az adott területtel foglalkozó katalógust.

Viszonylag olcsó megoldás lehet aukciókon használt, előző pár évből származó katalógust venni (az utóbbi évek bélyegeinek azonosításához pedig nyugodtan lehet használni az ingyenes wnsstamps-ot).

Ha pedig nem akarunk költeni katalógusra, akkor nem a legkényelmesebb, de ingyenes megoldás a Stanley Gibbons (regisztráció kell) és a wnsstamps kombinált használata.

Következő:

• Svájci bélyegkatalógusok 2 – Zumstein

Bélyeget gyűjtöttem.
Papa hozott egyszer egy kilót.
Azóta nem gyűjtök bélyeget.

Természetesen egy igazi bélyeggyűjtőt még 10 kiló sem tántoríthat el, sőt :) Pecsételt bélyegek gyűjtésének viszonylag olcsó – és izgalmas módja “kilós áru” (angolul kiloware) vásárlása: ez azt jelenti, hogy a bélyegeket ömlesztve, súlyra lehet megvásárolni pl. az ebayen, vagy más aukciós oldalakon, bélyegboltokban. Lehet kapni bélyegeket papír nélkül már eleve leáztatva, illetve papíron. Az utóbbit fogom részletezni.

Ki árul kilós bélyeget

• Külföldön teljen hétköznapi, hogy jótékonysági szervezetek levezési bélyegeket gyűjtenek. Az adományozók a saját levelezeikről letépett bélyegeket viszik be, zsákokban gyűjtik, a bélyegeket a jótékonysági szervezet munkatársai szelektálják (pl. külön a belföld, mondjuk Nagy-Britannia – külön az összes többi ország bélyege: világ) és kilónként árverésre bocsátják, vagy eladják kereskedőknek (csak érdekességképp: Nagy-Britanniában az angol bélyegeket kb. 1 GBP/kg áron).
• Természetesen bélyegkereskedők is vásárolnak / átvesznek bélyeget papíron (pl. nagy levélforgalomat bonyolító cégektől, ahol postai úton lehet rendelni, stb.) ezeket a bélyegeket válogatják (általában a jobb darabokat külön), csomagolják, és árulják.
• Árulnak kilós bélyeget a gyűjtők is: a saját megmaradt, kiválogatott anyagukat továbbadják.
• És ki lehet fogni apró oldalakon olyan tételeket, ahol valaki a saját levelezéséből származó bélyegeket árulja.

Mi van a csomagban

Kilós bélyeget venni mindig zsákbamacska. Fontos a forrás: az ebayen az eladók fel szokták tüntetni honnan származnak a bélyegek: pl. jótékonysági gyűjtésből (charity).

Az ilyen, első kézből származó ömlesztett kiloware a legnagyobb zsákbamacska, abban tényleg minden lehet: ha nincs átnézve (unpicked) egészen biztosan vannak benne sérült bélyegek, sok bélyeg papír nélkül, esetleg egész bélyegalbumból kitépett lapok, falcos bélyegek régi gyűjteményből, levélzárók, matricák, bármi, amire a gyűjtés során azt gondolták, hogy bélyeg. A bélyegek nagyrésze természetesen forgalmi bélyeg lesz, de azért kisebb százalékban valószínű az alkalmi, nagyobb névértékű bélyegek előfordulása is (5% fölött már jónak számít). De ez változó, akár egy eladó két csomagja is gyökeresen eltérhet. A gyűjtésekből származó bélyegeknél az a veszély is fennáll, hogy itt reciklálódik a gyűjtők által felhalmozott “szemét” – az ezerszer átválogatott forgalmi bélyegek adományként újra a körforgásba kerülhetnek.

A különböző szempontok szerint (pl. országonként, vagy motívumonként) szétválogatott bélyegeknél már sokkal kisebb lehet a szórás, és természetesen annak az (amúgy sem túl magas) esélye is, hogy “kincset” találunk. :) Ezeket a csomagokat már gondosan összeválogatták, sokszor mesterségesen állítva be az arányokat. De ha egy ország pecsételt bélyegeit gyűjtjük, akkor ez is nagyszerű módja lehet a kezdésnek. Amire figyelni kell, hogy milyen összetételű a csomag (ezt illik feltüntetni), például 1 kg magyar bélyeg csak antik bútorok és karácsonyi bélyegekkel – ez biztos jó vásár, de csak annak, aki székek bélyegeket gyűjt, nyomdai eltéréseket meg színváltozatokat, különböző bélyegzéseket keres. Egy országgyűjtemény alapjait nem lehet pár kiló forgalmi kilós áruból összehozni.

A magyar levélforgalom nagy részén – már amin van bélyeg – egyébként is szinte csak forgalmi bélyegek vannak. Itt talán még 5%-nál is alacsonyabb az alkalmi bélyegek felbukkanásának esélye. Vannak ilyen szempontból szerencsésebb országok is, ahol szinte az összes kiadott bélyeget arra használják, ami a célja: itt jó eséllyel bármi felbukkanhat levelezési anyagon.

A fent említett szempontok szerinti (ország, motívum) válogatásokon kívül sokszor “jobb” bélyegeket (magasabb névértékű, feláras, alkalmi) is árulnak külön: ezek természetesen drágábbak, de így nem kell megvenni a 10 dkg hasznos anyag mellé 90 dkg hordalékot.

Mire kell figyelni?

Ha aukciós / apró oldalon vásárolunk:

• meg lehet nézni az adott felhasználó értékelését / visszajelzéseit.
• általában meg lehet nézni a már létrejött, korábbi eladásokat: érdemes visszanézni, mennyit fizettek korábban a hasonló anyagért
• az ebayen pl. fontos, hogy mennyi a feltüntetett postaköltség. Óvakodni kell azoktól az eladóktól akik a tényleges postaköltségnél jóval nagyobb árat tüntetnek fel szállítási és csomagolási költség címén. De arra is figyelni kell, hogy ha lehet, elsőbbségi postázást kell kérni, különben akár hónapokig is eltarthat, amíg a csomag megérkezik.
• előnyben szoktam részesíteni azokat az eladókat, akik a levelet / csomagot igényesen, alkalmi bélyeggel bérmentesítik. Azt érdemes kerülni, aki a rozsdafoltos régi bélyegeit ragasztja (egy bélyeggyűjtőnek!) küldött levelére. Egy igényes bérmentesítés “visszahozza” a postaköltséget, a rozsdás bélyeg meg mehet a kukába.
• csak olyan bélyegcsomagot érdemes megvenni, ahol meg lehet nézni mi van a csomagban, ha más nem képen. Abban az esetben, ha a kép pl. homályos, vagy stock fotó (nem az aktuális csomag tartalmát mutatja) akkor még óvatosabban kell eljárni.
• fontos a hirdetés szövege. Például ha konkrét kb. katalógusár van feltüntetve, ami igen gyakori: ezzel végképp nem lehet mit kezdeni, egy nagy kupac forgalmi bélyeg esetén ez teljesen irreleváns információ.

sokszor ránézésre is megállapítható mennyi duplikációra lehet számítani a csomagban, ezt általában fel szokták tüntetni (light / heavy duplication)

Súly

Mivel a bélyegeket súlyra kell megvenni, nem mindegy, mennyi levélpapír kerül a bélyeggel együtt a csomagba: fel szokták tüntetni, hogy a bélyeg körbe van vágva ollóval (close cut), vagy sem (ilyenkor akár a levél fele is bele lehet tépve a csomagba), és hogy pl. a borítéknak csak a bélyeges oldalát kell kifizetni (on single paper), vagy mindkettőt – a legegyszerűbb ugyanis egyszerűen letépni a levél sarkát – ilyenkor a boríték hátsó fele is csak a súlyt növeli.

Bár előre nem lehet felkészülni rá, már én is megjártam azzal, hogy valakitől nedvesen érkeztek meg a bélyegek – a nedves papír nyilván súlyosabb, ami a kisebbik baj, de ez nagyon hamar be is dohosodik.

Az hogy hány darab bélyeg van egy kg-ban nagyon sok mindentől függ, az előbb felsoroltakon kívül például a bélyegek nagyságától, a papírtól: például attól is, mennyi képeslapról kivágott bélyeg került a csomagba (az ugye nehezebb). De egy kilogramban legalább 3500 darab bélyegnek kell lennie.

Ár

Mennyit érdemes fizetni egy kiló bélyegért? Az anyag összetételétől függően elmondható, hogy 1-3 forint / bélyeg árnál csak akkor érdemes többet adni a csomagért, ha tudjuk mi van benne és pont arra van szükségünk.

Kivételek természetesen vannak, pl. a fent említett válogatott alkalmi bélyegek, vagy “jobb” országok bélyegei. De arra lehet számítani, hogy a nekünk szükséges bélyegek eladása után kiválogatott maradékot már az általunk fizetett ár töredékéért sem lehet eladni.

Tippek

A különböző aukciós oldalakon problémás lehet a mindenféle mértékegység és pénznem közötti váltogatás. Ebben is segít a Google, elég a keresőbe beírni, hogy

1 lbs in kg

vagy

58 USD in HUF

sőt, akár számológépként is használható:

450 * 3.5

2) St. Gallenből Bécsbe küldött levél 1933.02.15-én. A bélyegek: a 10C-s Zumstein 184, Michel 204, a 20C-s Zumstein 174, Michel 206

3) 1933.02.13-án feladott levél, a Hotel Löwen, Grenchen levélpapírján. A bélyegzőn “AMBULANT – BAHNPOST” felirat olvasható. Az ambulant franciául, a bahnpost németül utal arra, hogy ez egy mozgó, vasúti bélyegzés. A svájci vasúttársaságok vonatjaihoz sokszor postai vasúti kocsikat is csatoltak. A kocsira szerelt postaládákon keresztül az állomáson álló vonaton is lehetett levelet feladni. Az így bedobott leveleket érvénytelenítették a számtalan formában létező vasúti bélyegzővel.

4) 1933.02.27-én Sargans-ban feladott levél a Café Régence levélpapírján

1) 1932.07.11-én Luzernből Bécsbe küldött levél, az érkezési bélyegző szerint 13-án már Bécsben volt.

2) 1932.08.25-én St. Gallenből Bécsbe küldött levél

3) 1932.10.15-én Luzernből Bécsbe küldött levél

4) 1932.10.17-én Luzernből Bécsbe küldött levél a Hotel des Alpes borítékjában és papírján

1) 1932.06.12. [Luzernből] Bécsbe

2) 1932.?.13. Luzernből Bécsbe

3) 1932.06.16. Zürichből Bécsbe

4) 1932.06.11. Ilanzból Bécsbe

5) 1932.08.22. Luzernből Bécsbe

6) 1932.07.10. Luzernből Bécsbe

7) 1933.02.03 Luzernből Bécsbe, a luzerni Hotel St. Gotthard Terminus levélpapírján és borítékjában

8) 1932.08.20. Luzernből Bécsbe a Hotel des Alpes levélpapírján és borítékjában

A bélyeg 90C-s Zumstein 163, Michel 194, a Wappenschild sor első értéke.

1) 1932.07.22-én Luzernből Bécsbe küldve.

2) Szintén 1932-ben, Luzernből Bécsbe küldve

1) 1932.10.12-én feladott expressz-értéklevél, Luzernből [a Hotel des Alpes szállodából] Bécsbe. A bélyeg Zumstein 165, Michel 196x (Wappenschild / Coat of Arms) forgalmi, 1 frank 50 centimes névértékű bélyeg. A forgalmi sor 4 értékéből ez a harmadik.

2) 1933.01.31-én Luzernből Bécsbe küldött expressz értéklevél. Ezen érkezési bélyegzés is van a pecsétoldalon, 1933.02.02-án érkezett meg Bécsbe.

3) 1932.11.30-án Luzernből Bécsbe küldött expressz értéklevél, 1932.12.02-án érkezett meg Bécsbe. A magasabb érték miatt itt már 2 frankos bélyeggel bérmentesítették a levelet (Zumstein 166, Michel 197x)

4) A negyedik levél egy nem expressz értéklevél, 1933.01.26-án lett feladva, Bécsbe 01.28-án ért, két bélyeggel bérmentesítve. A 10C-s bélyeg Zumstein 184, Michel 204, az 1 frankos az 1932-es genfi leszerelési konferenciára kiadott sor utolsó értéke: Zumstein 190, Michel 255.