Méret

A fogalmakról (pl. mi a különbség a boríték és tasak között, illetve milyen méretsorok – szabvány méretek vannak) itt lehet részletesen olvasni.

Ami nekem fontos volt: olyan méretet találni, ami a postai üzletszabályzathoz is passzol (a szabványméretű és súlyhatár alatti borítékok feladása lényegesen olcsóbb):

A szabvány levél mérete 114 mm x 162 mm vagy 110 mm x 220 mm (+/- 10 mm) lehet, ez az LC6 illetve LA4 méret. (Az előbbi méret a leggyakoribb, kisméretű boríték, a másik a hosszúkás “számlaboríték”, aminek ablakos változatával nagyon gyakran találkozik mindenki). Szabványméretű levélhez nekem a LA4 volt a szimpatikusabb az arányai miatt.

Ennél nagyobb méretre is szükség lehet persze, az ilyen borítékok feladásánál már a súly számít (a nagyon különleges alakú vagy nagyméretű leveleknél érdemes megnézni a posta üzletszabályzatát).

Minőség

Fontos szempont, hogy a boríték védje is a tartalmát, legyen tartása. Alkalmi bélyegeket szoktam használni bérmentesítésre, és a mai alkalmi bélyegek általában jóval vékonyabbak, mint a forgalmiak, kicsivel több nedvesség hatására nemcsak a bélyeg, de a vékonyabb boríték is felhullámosodhat, ezért kicsit vastagabb, nagyobb grammsúlyú papírból készült borítékot szerettem volna.

Eredmény

Hosszú keresgélés után végül 3 különböző típusú Goessler borítékot sikerült beszerezni.

224 x 114 mm méretű, 100 g/m² grammsúlyú papírból készült, világosszürkés- barnás ragasztott bélésű boríték lett az egyik. A borítékzáró nyelve nyomott háromszög alakú, üresen is van tartása, kézbe véve is érezhetően “súlyosabb” darab, és még pont a szabványméreten belül van (a +/- 10 mm-el). Az ára is 20 Ft alatt van.

220 x 153 mm méretű, 100 g/m² grammsúlyú papírból készült boríték, ez egy félbehajtott A4-es papírnál kicsit nagyobb, az előbbinél jóval nagyobb nyelvvel.

Ha ezekben a borítékékokban bélyeget, vagy gyűrődésre érzékenyebb tartalmat küldünk nem árt valamivel merevíteni a borítékot. Lehet valamilyen duplex vagy triplex kartont vásárolni és méretre vágni vagy vágatni, de erre a célra tökéletesen megfelelnek pl. a mozikban fellelhető free cardok is. :)

Nagyobb méretű levelekhez beszereztem egy A4-es méretnél nagyobb 324 x 229 mm méretű, 120 g/m2-es fehér papírból készült, karton hátoldalú borítékot is. Ez az egy kicsit melléfogás volt, mert ez a méret pl. bélyeg vagy képeslap küldéséhez túl nagy és nehéz, ívekhez meg túl kicsi.

Csomagolás

A boríték, és az esetleges plusz merevítés sem elég védelem, ezért főleg postatiszta bélyeget érdemes még külön becsomagolni, védeni a pára és nedvesség ellen. Erre a célra tökéletesek a pergamenszerű papírból készült kis tasakok (Ilyen anyagból készült elválasztó lap van a bélyegalbumok oldalai között: zsírálló, áttetsző, vékony).

Az ebayen és más helyekről, több eladótól is vásároltam kisebb mennyiségben kilós árut, végül megmaradtam egy eladónál (akit érdekel az elérhetősége, hagyjon üzenetet a hozzászólásokban.) 1 kg svájci bélyeg 23 EUR + szállítási költség, ami 4.5 EUR. A bélyegek szimpla papíron, közeli kivágásúak, kevés szeméttel, így egy kg csomagban legalább 3900 db bélyeg van. Durván 1,9 Ft / db-ra jön ki az ár, ami nem olcsó, de a korábbi tapasztalatok alapján jó minőségű anyag, nincs túlzottan átválogatva.

Forgalmi bélyegek 73%

A most rendelt 1 kg nem a legjobb volt, de vizsgálódásra pont jó. A bélyegeket gyorsan szétválogattam (kb. 2 óra): a legnagyobb rész természetesen a forgalmi bélyegek volt. Ezeket kétfelé szedtem, a kurrens öntapadós forgalmi bélyegsorokra (ez az innováció, és a madarak – 39%), valamint a korábbi forgalmi bélyegekre (34 %). Ez a két kupac is tartogathat azért érdekességeket, szebb pecsételéseket, nyomdai hibákat (az innovációk sornál előfordulnak pl. elcsúszások, ritkább, magasabb névértékű forgalmi bélyegeket).

1950 előtti bélyegek (2%)

A csomagban főleg modern bélyegek vannak, de mutatóban akadnak 1950 előttiek is, ebben kb 60-70 db. Ezek között főleg a 49-es forgalmi sor bélyegei, illetve Tell bélyegek vannak, érdekesség itt az 1900-as UPU sorból származó 5C-s párban.

Összefüggések, ívszéli darabok (2%)

Különválogattam az érdekesebbnek tűnő darabokat: ívszéli darabokat, alkalmi pecsételéseket, ahol a kivágás is szebb, összefüggéseket.

Automatabélyegek (1%)

Feláras bélyegek (5%)

A feláras (Pro Patria, Pro Juventute) bélyegeket is különválogattam. Ezek 22%-a Pro Patria bélyeg, a legtöbb a 2000-es évekből, és egyenletesen a korábbi évtizetekből is a 60-as évekig.

A Pro Juventute bélyegekben is az újabbak dominálnak, a legrégebbi bélyeg a csomagban egy 1926-os kanton címer bélyeg.

Alkalmi bélyegek (17%)

A maradék kb. 6-700 db. alkalmi bélyegben is az újabb bélyegeket találtam, a 60-as évektől egészen 2009-ig, természetesen némi duplikcióval. Két érdekesebb bélyeg: egy 1965-ös NABRA blokk, alkalmi borítékról kivágva, illetve egy ritkább 1932-es sor legmagasabb értéke.

Számok

Ha a gyors válogatás után alaposabban is megnézem a csomagot, valószínűleg 1000 db bélyeg lesz, amit valamilyen módon fel tudok használni (kisebb része a gyűjtemény még hiányzó darabjait pótolja, nagyobb része pedig megy a cserebélyegek közé). Ha így számolom, akkor a bélyegek darabjáért 7 forint 40 fillért fizettem. Ezt katalógusárakkal nem vetem össze, a svájci bélyegek katalógusárai az új bélyegek esetében irreálisan magasak, a korábbiaknál arányaiban jól követik a bélyegek előfordulásának gyakoriságát. De a vásárlásnál a katalógusárak igenis számítanak, így ennél olcsóbb módot nem tudok a gyűjtemény gyarapítására. Sajnos minél teljesebb a gyűjtemény, annál kevésbé járható ez az út, marad a csere illetve a darabonkénti vadászgatás a hiányzó bélyegekre. :)

• A bélyegek szinte az összes adatuk szerint kereshetők és listázhatók: névérték vagy tervezőművész szerint.
• A névérték mellett megjelenik a bélyeg leggyakoribb postai felhasználásának módja a kiadás időszakára, illetve a későbbi – új postai díjszabások – vonatkozásában is
• A postai díjszabások változásai is követhetők (jelenleg 2002-től)
• A bélyegeket értékelni lehet
• A bélyegek címkézésével tartalom szerint is csoportosíthatók a bélyegek
• A bélyegalbum nézetben csak a bélyegképek jelennek meg, méretarányosan
• Év, illetve megjelenés napja szerint is lehet listázni
• Többnyelvű tartalom és felület (jelenleg magyar és angol nyelv)

A cél a postai forgalomban megvásárolható magyar bélyegek bemutatása a lehető legtöbb szempont szerint. Az oldal még nem nyilvános, mert a bélyegek szkennelése, címkézése és az adatok egy része még hiányos, illetve a “személyes” bélyegek nagyrészt hiányoznak.

Ha valakinek van ötlete vagy véleménye az oldallal kapcsolatban, itt a kommentben megoszthatja illetve megírhatja emailben.

A National Geographic oldalán egy érdekes rövid cikk: Hogy működött a csőposta? címmel. Angolul a wikipedia oldala jó áttekintés.

1963-ban készült amerikai film, Cary Grant, Audrey Hepburn, Walter Matthau és James Coburn főszereplésével. Magyarul Amerikai fogócska néven futott. A történet röviden:

Reggie, a fiatal özvegy Párizsban tudja meg, hogy férje közönséges csirkefogó volt: megkárosította az Egyesült Államok kormányát 250 ezer dollárral. Ez ugyan igen régen történt, de most jelentkeznek a tettestársak, a CIA emberei, mert a pénz nyilván az örökösnél van. De hol lehet a 250 ezer dollár, amikor a férj után semmi nem maradt, csak egy apróságokat tartalmazó kézitáska. port.hu

A pénz nincs a táskában, de egy boríték igen, ráragasztva három különösen ritka és drága bélyeg. A bélyegek nem léteznek, bár hasonlítanak valóban létező bélyegekre.

Az első mintája a világ legdrágább (aukción eladott) bélyege, egy svéd színhibás bélyeg, de 3 helyett 4 Skillings címlettel.

A második bélyeg ihletője a Hawaii kékség, de a filmben 2 helyett 3 centes a bélyeg.

A harmadik bélyeg egy 1858-ban kiadott moldovai bélyegen, a Cap de bour-on (vadtulok, a moldovai címeren is látható) alapul. Ez a bélyeg még pecsételéssel készült, színes papírra.

A bélyegek egy szabadtéri párizsi bélyegbörzére, onnan egy bélyegkereskedőhöz kerülnek.

A filmmel kapcsolatos érdekesség, hogy jelenleg “közkincs” (public domain), mivel a film copyright felirat nélkül jelent meg. A filmnek feldolgozása is készült 2002-ben Charlie kettős élete címmel (The Truth About Charlie).

A másik érdekesség Audrey Hepburn-höz kapcsolódik. Néhány hónapja kelt el egy Adrey Hepburnt ábrázoló német bélyeg 67 ezer euróért egy árverésen. A színészeket ábrázoló sornak ezt a bélyegét a színésznő fiának kérésére visszavonták és megsemmisítették, de néhány példányt egy postai alkalmazott felhasznált. Bővebben erről például az indexen lehet olvasni. Angolul egy részletes ismerető (az eddig előkerült 5 példányt mind “kilós” anyagban találták.)