A papagájos bélyeggyűjteményünk építgetésekor kezdett foglalkoztatni, hogy mit lehet tudni azokról a pecsételt bélyegekről, amiket általában bélyegcsomagokban árulnak, a bélyeg jó állapotú, a bélyegzés szabályos, nem elkenődött, és a bélyeg gumizása is ép – tehát ezek a bélyegek nyilvánvalóan nem futott levelekről lettek leáztatva.

Az angol nyelvű cikkekben ezeket a bélyegeket általában CTO (cancelled to order) néven emlegetik, bár ez a megnevezés kicsit zavaró. Az IBK fórumában fel is tettem a kérdést, hogy mit lehet a CTO bélyegekről tudni, és a fogalmak tisztázása után érdekes válaszokat kaptam. Közben a Bélyeglexikonban is megtaláltam a megfelelő szócikket és a Magyar bélyegek monográfiája is ír a témáról. :)

Ívértéktelenítés

Az ilyen bélyegek neve: ívértéktelenített bélyegek. Ezek általában gyűjtői célra készülnek, egész íveket értéktelenítek bélyegzéssel, esetleg nyomdai úton. A bélyegek gumizása legtöbbször ép, bár az is előforul, hogy ezek az ívek nem is kapnak gumizást.

Ívértéktelenített bélyegeket többféle okból állíthattak elő a postaigazgatások: a fő cél (a jó üzlet után persze) a gyűjtői igények kielégítése, esetleg megmaradt, forgalomból kivont készletek értékesítése. Ezeket a bélyegeket általában jóval névérték alatt értékesítették. Gyűjtői szempontból vonzó a jó állapotú bélyeg, szép pecsételés, az olcsó ár, a könnyű beszerezhetőség. Ez egyben az ívértéktelenített bélyegek értékét is meghatározza: sokkal kevesebbre értékelt egy ilyen bélyeg, mint egy valóban futott. Ez a módszer ráaadásul mint kiderült, a rövid távú haszon mellett nagyobb károkat is okozott az ezzel élő postaigazgatásoknak: negatív hatással volt a postatiszta és valódi futott bélyegek árára is.

Van azonban olyan gyakorlat is, ami már közelebb áll a CTO (cancelled to order) fogalmához és a szívességi bélyegzéshez: amikor a postaigazgatás szolgáltásként árul pecsételt bélyegújdonságokat is: a módszer és a végeredmény sokszor hasonlít az ívértéktelenített bélyegekhez, de nem “inflálja” úgy az adott ország bélyegkiadását, mert ezeket a bélyegeket névértéken árulják, így nem fenyeget az a veszély, hogy az olcsó filléres bélyegek elárasztják a piacot és elriasztják a gyűjtőket az adott ország bélyegeitől. Más kérdés, hogy ezeken a bélyegeken is látszik, hogy nem futott postai bélyegek. (Ilyen szolgáltatást nagyon sok postaigazgatás nyújt, pl. Svájc)

Ívértéktelenített bélyeget nem mindig egyszerű felismerni: sokszor ép a gumizás, a bélyegzés szabályos, de ez sem mindig igaz. Például Csehszlovákiában a valódi postai pecsételésre nagyon hasonlító, szabálytalanabb bélyegzést is használtak. A nyomdai úton előállított bélyegzés könnyen felismerhető. Mivel nem minden esetben lehet megállapítani, hogy milyen úton lett a bélyeg értéktelenítve, támpont lehet, hogy milyen postaigazgatások éltek ezzel a lehetőséggel. Az országoknak ez a köre általában megegyezik a nagyszámú motívumbélyeget kiadó országokéval: a bélyegkiadás jó üzlet, ennek egy másik egyszerű bevételi forrása a népszerű motívumok tömeges kiadása. Az IBK fórumhozzászólása alapján egy nem teljes lista:

Európában Lengyelország, Románia, NDK, Szovjetunió, Amerikában Kuba, Paraguay, Közép-Amerikában szinte minden ország, Afrikában Egyenlítői Guinea, Kongó, Közép-Afrikai Köztársaság, és általában a Közép-afrikai, Guineai-öböl menti országok, Ázsiában az Arab Emirátusok (Ajman, Sharjah, Dubai stb.), Yemen, távolabb Mongólia, Vietnam, aztán a volt szovjet köztársaságok: Azerbajdzsán, Moldova, Kirgizsztán, gyakorlatilag valamennyi nagy mennyiségben ontja, Oroszországgal együtt, aztán Óceániában szinte mindegyik parányi szigetecske (Vanuatu, Aitutaki stb.), még önálló államnak sem kell lennie, elég, ha valami autonómiája van. Legalább 50, de lehet, hogy sokkal több országgal kell vigyázni emiatt.

Magyar Posta

Magyarország szintén érintett volt az ívértéktelenített bélyegek kiadásában. Erről a Monográfia részletesen, több oldalon ír (V. kötet, 345-348). Egy rövid összefoglaló:

• A kiadás okaként a magyar bélyegek propagálását, gyűjtői célok kielégítését jelölik meg (eredeti előállítási formájában lehessen tanulmányozni a bélyegeket).
• 1950. Felszabadulás II. volt az első olyan kiadás, ahol ezt alkalmazták, és elvileg 1991-ig volt ez gyakorlat.
• A Monográfia szerint a hivatalos példányszámba beletartoztak ezek a bélyegek is. A példányszámokat a teljes sorra adták meg, de a kisebb címletek nagyságrendekkel nagyobb példányszámban készültek!
• “Az első időkben bélyegzésre a posta értékcikkraktárának bélyegzőjét, majd később a Magyar Filatélia V. és egyes nagyobb vidéki városok – főként a postaigazgatóságok székhelyein – l sz. postahivatalok bélyegzőit, a forgalmi és portó bélyegeknél főként helységnév és kelet nélküli gépi bélyegzéseket alkalmaztak.”
• A Monográfia szerint az előrepecsételten előállított bélyegek sokszor nem különböztethetők meg a postailag felhasznált, leáztatott példányoktól.

A technika később persze sokat változott, az enyvezés elmaradása után a kézi bélyegzést felváltotta a nyomdai úton előállított bélyegzés. Ez utóbbi általában jól felismerhető, de a korábbi kézzel bélyegzett példányoknál mindenképpen lesznek az ívben olyan bélyegek, amiknél nehéz megállapítani a bélyeg eredetetét. Ez sajnos még rosszabb, mintha egyértelműen elkülönülnének az ilyen bélyegek, hiszen a valóban postailag felhasznált bélyegekre is rossz fényt vet.

Értéke

A nagyobb katalógusok közül pl. a Scott kitér az egyes országok ismertetésénél a CTO bélyegekre is, és jelzi, hogy katalógusárakat hogyan kell értelmezni. Más katalógusok pl. a Michel egyes esetekben külön oszlopban közli a CTO bélyegekre vonatkozó árakat. Természetesen a katalógusárak jelen esetben főleg nem sokat jelentenek, az ilyen bélyegeket általában nagyon olcsón, ívekben, vagy bélyegcsomagokban lehet beszerezni, és megbecsülésük alacsony.

Végezetül: a CTO bélyegek nagyon jók arra, hogy értékelni tudjunk egy valódi postailag futott bélyeget, ahol sokszor több tucat példány kell, hogy megtaláljuk a megfelelő állapotú, ízlésünknek és érdeklődésünknek megfelelő bélyegzéssel rendelkező példányt. Bélyegzett bélyeget gyűjteni sokkal nagyobb kihívás, mint postatisztát :)

További olvasnivalók

• Postage stamps that are canceled-to-order
• IBK fórum
• A magyar bélyegek monográfiája / [kiad. a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége] 5., Magyar postabélyegek és postai bérmentesítés a felszabadulás után, 1967
• Bélyeglexikon / a szerkbiz. elnöke Surányi László, 1988