Madár motívum

A madár az egyik legnépszerűbb bélyegkép téma, több mint 27000 olyan bélyeg van, amin a madár a fő motívum, és nagyságrendileg legalább ennyi olyan, amin a madár motívum valamilyen stilizált formában jelenik meg (a békegalambtól kezdve a címermadarakig). Nagy könnyebbség, hogy több nyomtatott és online katalógus is segít a keresgélésben, a bélyegek és a madárfajok azonosításában:

• Michel Vögel Europa 2011 Színes, nyomtatott katalógus CD melléklettel. A motívumkatalógus – külön havi előfizetéssel – a Michel Online szolgáltatásán belül is elérhető. (Mintaoldal)
• Ha a Michel Online szóba került: segítség a bélyegek azonosításában a prémium havi előfizetés, ahol ország, évszám, katalógusszám mellett névérték és téma alapján is lehet keresni. Bár a Michel Online adatbázisa sokszor nagyon hiányos, és a képek is rossz minőségűek (néha kivehetetlen mit ábrázol) mégis jól jön pl. a madárfaj latin neve alapján keresés.
• Régebbi kiadású motívumkatalógusok, pl. Domfil, Stanley Gibbons, de a legtöbb nagy katalóguskiadónak van valamilyen saját tematikus katalógusa is.
• birdtheme.org – az egyik legteljesebb online forrás, színes képekkel, katalógusszámokkal (minden nagyobb katalógus), és madárhatározóval
• Ezen kivül több madár motívummal foglalkozó oldal is van, részletes lista itt.

Ezek közül a Michel online katalógusát (csak a prémium változat), és birdtheme.org oldalt szoktam használni.

Postatiszta bélyegek

A postatiszta bélyegek gyűjtését egy idő után kicsit unalmasnak találtam :) Mivel viszonylag jól körülhatárolható milyen bélyegek hiányoznak a gyűjteményből, ez csak vásárolgatás, izgalmat maximum az okozhat, hogy milyen állapotban és mennyiért sikerül megvásárolni egy bélyeget.

De leginkább az zavart, hogy nagyon sok “bélyegért” sajnáltam pénzt kiadni. Érdemes megnézni a legtöbb madaras bélyeget kiadó ország listáját, jól látszik, hogy olyan országokban adják ki ezeket a bélyegeket, ahol ezek sose látnak borítékot, kizárólag gyűjtői célokat szolgálnak (ez a kisebb baj), erősen megkérdőjelezhető esztétikai minőségben (ez a nagyobb).

Mindenesetre, hogy ezen a kellemetlenségen túltegyem magam, inkább olyan bélyegekre koncentrálok, amik láttak postát, és borítékot: egy pecsét még egy csúnya bélyeget is érdekessé tud tenni. :)

Pecsételt bélyegek

A fenti okok miatt a pecsételt bélyegek közül nem gyűjtöm a CTO / ívértéktelenített bélyegeket. A motívum bélyegek piacát egyértelműen az ilyen bélyegek uralják. Sokszor nem is olyan egyértelmű megállapítani egy bélyegről, hogy az valóban futott-e, én azt az egyszerű módszert szoktam alkalmazni, hogy ami pecsételt, és megvan az eredeti gumizása, azt nem gyűjtöm. Szintén nem gyűjtöm azokat a bélyegeket se, amiken látszik, vagy amikről biztosan tudom, hogy valamilyen ívértektelenítéssel készültek. De gyűjtöm pl. az alkalmi pecséttel rendelkező bélyegeket, és az elsőnapi borítékokról leáztatott bélyegeket (én persze nem teszek ilyet :). Ezek nem szigorú szabályok, ha valami tetszik, akkor azt el szoktam tenni :)

Maradnak a valóban futott, levélről leáztatott bélyegek. Ugyan a pecsételt bélyegek katalógusára legtöbbször alacsonyabb, mint a postatisztáé, de sokkal nehezebb összeszedni egy nagyobb sort pecsételten, mint postatisztán (hisz utóbbit “csak” meg kell vásárolni). A postai futás során a bélyegek egy része megsérül, a pecsételés elkenődik, legnagyobb része kukába kerül, és a maradékból – legalábbis eddig ez a tapasztalat – nem könnyű egy szép példányt a gyűjteménybe tenni. Kivételek persze vannak, főleg madaras forgalmi bélyegekből nagyon egyszerű pár száz darabos gyűjteményt összeszedni rövid idő alatt. Belgiumban, Írországban nagyobb forgalmi sorok ábrázolnak madarakat, ezeknek rengeteg variációja van, amikhez viszonlyag könnyű hozzájutni. De a madaras alkalmi bélyegeket futottan még megvásárolni sem egyszerű.

Képeslapok, borítékok

Szebben, madaras bélyeggel bérmentesített borítékokat el szoktam tenni, FDC-t csak futottan, és újabban képeslapokat is. Ez egy kicsit nyitottabb terület, hiszen a képeslapokról (főleg a maiakról) semmilyen katalógus vagy fogódzó nincs, így ez másképp érdekes, mint a bélyeggyűjtés.

A gyűjtemény gyarapítása

Hogyan lehet pecsételt bélyegekhez hozzájutni? Nem könnyen, legalábbis nekem még nem sikerült olyan egyszerű módot találni, amitől elment volna a kedvem :) Lehet kapni mindenféle motívum bélyegcsomagokat – ezek CTO bélyegek, nem jönnek szóba. A legtöbb aukciós oldalon (ebay, delcampe, vatera), aukción szintén főleg CTO bélyegeket árulnak motívum bélyegként, vagy ritkább esetben nagyobb madaras forgalmi sorokból származó bélyegeket. Érdemes megnézni pl. a Delcampe tematikus madarak részét. Vásárolni azért nem könnyű, mert vagy nem nagyon lehet hozzájutni egy egzotikusabb ország motívumbélyegéhez sehonnan (legyen akármilyen alacsony a katalógusértéke), vagy igen (pl bélyegkereskedőktől), csak igen drágán. (Igaz, hogy ezt a bélyegkereskedős témát még nem vizsgáltam meg annyira alaposan.)

Kilós bélyegek

Ami marad, az a csere, vagy a vadászgatás. Nekem legjobban az a módszer jött be, hogy jó minőségű kilós bélyegekből válogatom ki magamnak a madaras bélyegeket, a többit pedig elcserélem (próbálom elcserélni). Itt a kihívás jó kilós csomag megtalálása. A kilós bélyeg tartalma minden esetben szerencsefüggő is, de ha a madarakra koncentrálunk, akkor persze jobb eséllyel találunk madaras bélyeget olyan országcsomagokban, amiknek egyébként is sok madaras bélyege van, főleg forgalmiak (a forgalmi bélyegek nemegyszer ritkábbak és magasabb katalógusértékűek, mint az alkalmiak). Néhány szám, azokról az országokról, amiket utoljára átnéztem az utóbbi pár hónapban (nyilván ezekből a számokból semmilyen általános következtetést nem lehet levonni, csak érdekességképpen):

Ami általánosságban igaz: 10 dkg papíros bélyeg kb 350-400 darab (ez függ attól, hogy mekkorák a kivágások, szimpla papíron, vagy dupla papíron van a bélyeg, mennyi benne a képeslapdarab, attól is függ, hogy milyen méretű bélyegeket használnak az adott országban, stb.). Ahol több van 10 dkg-ban, pl. itt Uruguay, az azért van, mert sok papír nélküli bélyeg volt benne (ez általában gyűjteménymaradék, nem túl izgalmas, főleg “junk”). A fenti országok közül a legjobb Bolívia és Zambia volt. Egyrészt látszott, hogy ezt nem “helyben” hanem egy másik kontinensen gyűjtötték, ezért jobbára magasabb névértékű, ritkább bélyegek voltak benne, másrészt jobb időszakok voltak túlsúlyban (90-es évek). Az egzotikusabb (dél-amerikai, afrikai) országokban elég sok ritkább, és jobb bélyeget is találtam (a legjobb darabok katalógusértéke 20-40-80 EUR). Ennek a módszernek a hátránya, hogy óriási (kezelhetetlen) mennyiségű csereanyag keletkezik, és a válogatás, tárolás sem egyszerű.

Csere

Nem túl régóta foglalkozok bélyegekkel, ezért az elején kicsit meglepődtem, mert a “csere” nem pont azt jelenti, ami erről az embernek eszébe jut. A csere általában eladást jelent, a cserenap pedig börzét, ahol pénzért lehet vásárolni, és eladni. Ennek gondolom az az oka, hogy egy valódi cseréhez, amikor bélyeget cserélünk bélyegre két olyan fél kell aki rendelkezik egy valamennyire kompatibilis csereanyaggal. Ez ritka, hiszen mindenki mást területet gyűjt. Bár eladni, és vásárolni egyszerűbb, a csere pedig macerásabb, azért inkább az utóbbival szeretnék foglalkozni.

Akit érdekelne a csere, és vannak nem CTO pecsételt madaras bélyegei, keressen nyugodtan :) Cserélni az alacsonyabb katalógusértékű bélyegeket darabra 1:1-ben szoktam beszkennelt kép alapján (így a legegyszerűbb), a jobb darabokat katalógusérték alapján. Ezeket nem szoktam feltenni a bélyegcsere oldalamra, de jobb madaras bélyegekért jobb katalógsértékű pecsételt bélyegeket is tudok ajánlani (madár motívummal, illetve vegyesen Peru, Bolivia, Afrika, skandináv országok).

A madár motívum gyűjteményem állapota

Jelenleg kb 1500 pecsételt madaras bélyegem van, 3 db 60 oldalas albumban, (kicsivel kevesebb postatiszta 2 db 60 oldalas berakóban), kontinensenként és országonként rendezve. Ez még mindig csak 5-6%-a az összes madaras bélyegnek, így van még mit csinálni :)

A bélyegek mellé fel szoktam írni egy kis papírdarabra a kiadás évét, katalógusszámot, és általában a kb. katalógusárat is (ha későbbiekben cserepéldányom is lesz, egyszerűbb így). Az adatokat saját adatbázisban tárolom, próbáltam úgy megoldani, hogy a lehető legkevesebb adminisztrációval a lehető legtöbb szempontból lekérdezhetőek legyenek ezek az adatok – egyszerűbb így hiánylistát kezelni, és úgy is tudom rendezni a gyűjteményem, ahogy egyébként fizikailag nem (pl. fajok szerint). Jelenleg egy minimális nyilvános felülete van ennek (megtekinthető itt) a későbbiekben szeretnék majd ezzel valamit kezdeni. Végül néhány statisztika:

Gyűjtemény (pecsételt) országonként

Gyűjtemény katalógusérték szerint

A Szinuhe, és több más regénye is a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható.

Egy finn blokk és néhány képeslap.

A blokkon sárga háttéren azok a nyelvek vannak felsorolva, amikre Waltari műveit lefordították (köztük a magyar is – a képre klikkelve nagyban is megnézhető).

A második lapot Schaffhausenben adták fel 1905 július 30-án, másnap már Budapesten volt.

A bélyeg mindkét lapon egy 10C-s Zifferzeichnung (Michel 85, Zumstein 83).

“Csekély mértékben, legtöbb alapszolgáltatás esetén csupán 5 forinttal emeli árait januártól a Posta.”

Valójában például a külföldre küldött képeslap díját 170-ről 230 Ft-ra, ill. 190-ről 260-ra emelték.

Egy kis összehasonlítás: elsőbbséggel feladott képeslapok díjai (a mostani, 300 feletti EUR árfolyam mellett – a januári 265 HUF-os árfolyam mellett még látványosabb volt a különbség):